Március 19-e Szent Józsefnek, az egyetemes egyház védőszentjének főünnepe. József nem volt Jézus apja, de apukaként, édesapaként nevelte Jézust. Így ez az ünnep a gyermekeik sorsát meghatározó apák ünnepe is lett. Egy népszerű, többszáz éves jelkép Dél-Olaszország több tartományában, amely Szent Józsefhez kapcsolódik, a családja iránti szolgálatát emeli ki, egy édesség: a "zeppole di San Giuseppe" (Szent József fánkja).
Március 19-én Olaszországban "zeppole di San Giuseppe" (Szent József fánkja) nevű, tejszínnel töltött süteményeket árulnak. Az édességek nevének egyik lehetséges magyarázata, hogy a legenda szerint miután a Szent Család Egyiptomba menekült, Szent József édességeket kezdett árulni, hogy támogassa őket.
Nem lenne kerek az ünnep, ha a szimbolikus apák napi ajándékok nem társulnának édességekkel.A tipikus apák napi desszertek régiónként változnak, és többnyire krémmel vagy lekvárral töltöttek. Rómában a bignè di San Giuseppe a hagyományos süti, amit forró olajban sütnek, de sütőben is készíthető. Toszkánában és Umbriában a nap süteménye a fritella di riso, amit tejben főtt rizzsel készítenek, majd likőrrel és fűszerekkel ízesítenek. Emilia-Romagnában az ünnep jellegzetes desszertje a raviola. A Bologna megyei Trebbo di Renóban minden év március 3. vasárnapján kerül megrendezésre a hagyományos és több száz éves rendezvény, a „Festa della raviola”.
Mégis, talán a legismertebb apák napi sütemény a nápolyi, krémmel töltött finomság, a zeppole di San Giuseppe. Talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy a nagyböjt kellős közepén ennek a vallási ünnepnek a hagyománya szinte kötelezővé teszi a desszert elkészítését. Természetesen van magyarázat rá, egy legenda szerint Szent József olajsütő is volt, így egyfajta, a szent iránti tiszteletből Nápoly utcáin néhány évtizeddel ezelőttig az olajsütők „instant” sült fánkokat készítettek a járókelőknek.
Zeppole di San Giuseppe
Szent József fánkja egy többszázéves dél-olasz sütemény. Dél-Olaszország több tartományában szokás volt, hogy a tehetősebb családok kora tavasszal valóságos lakomákat rendeztek, ahová meghívták a szegényebb sorban élőket, a házigazdák pedig, saját maguk szolgálták fel a különféle fogásokat. Ez az ősrégi rítus, a történelem „leghíresebb” édesapja, Szent József - a szegények védelmezője - tiszteletére született és a mai napig megrendezik Pugliában.
A híres „Szent József lakmározások” alkalmával hagyományos, helyi finomságokat, különlegességeket készítenek és a pazar étkezések végére a koronát természetesen a Zeppole teszi fel.
A legenda szerint ezt a receptet használta maga József is, amikor Máriával és a kis Jézussal Egyiptomban fánkot árult, hogy eltarthassa a családját. A zeppola szó az olasz zeppa azaz „ék” szóból ered, amely József mesterségére utal. Az első Szent József napi zeppola receptjét 1837-ben a híres nápolyi gasztronómus Ippolito Cavalcanti, Buonvicino hercege írta le.
Manapság a zeppolának rengeteg változata van. Ezeket általában a krém és a sütés módja különbözteti meg. Létezik vanília vagy csokikrémes, ill. sütőben vagy olajban készült változat is.
1968 óta, amióta Szent József napja Apák Napja lett, a gyerekek ezzel a szimbolikus apák napi édességgel ajándékozzák meg az édesapukájukat.
Forrás: internet
Szaléziak.HU
