A+ A A-

Katonai levél

Sándor István híradós katona levele 1939. február 26-án a szalézi rend tartományfőnökéhez:

Főtisztelendő Tartományfőnök Úr, Szeretett jó Atyám!

Gyermeki szívem egész melegével iparkodom hálámat kifejezni szeretett Atyámnak azért a levélért és atyai intelmeiért. Köszönöm atyai gondoskodását. Tőlem telhetőleg iparkodok hálás lenni Tartományfőnök úrnak, hogy lépést tett irányomba, hogy megrövidüljön a katonaságom. Szeretett jó Atyám, tudom, hogy atyai szíve aggódik irányomba, amit nem érdemlek meg. Hogy őszinte legyek, Tartományfőnök úrral, bizony sok hiányom van a lelki dolgokban. Isten kegyelméből három éve, hogy az Úr Jézussal egy fedél alatt lakhattam, és minden nap egyesülhettem vele a szentáldozásban és, hogy még őszintébb legyek a noviciátusi virágoskert hiányzik. Most pedig csak a takaró alatt tudom elvégezni a rózsafűzért és úgy futtából egy-egy kelkiáldozást végezni. Szentmisét csak vasárnap hallgatok. Most kezdem értékelni a szentmise értékét, a szentáldozás hatalmas erejét. Úgy imádkozom, ahogy soha. Ha valami nehézség, vagy szomorúság akar rajtam erőt venni, futok a Szűz oltalma alatt az Úr Jézus szent sebeibe, és erőt merítek az Úr Jézus szenvedéseiből, az én kis keresztem elviselésére. A lelki számkivetésemet az Úr Jézus számkivetésével hasonlítom össze. Az Úr Jézus is sokat szenvedett a golgotán, a keresztfán az én lelkemért, hogy megváltson. Ilyenkor elmosódik az én fájdalmam, és új erőre kapok. Iparkodom minél többet lelki dolgokkal foglalkozni, de itt sok nehézségbe ütközök. Gyakorlatozás van, utána morze-tanulás és így teljesen le van kötve az ember. Azután itt az emberek úgy isszák a bűnt, mint a szomjas ember az üdítő vizet. Itt állandóan bántják a jó Istent. Kérem az Úr Jézust, a Szűz Anyát, Őrangyalomat, hogy óvjanak minden rossztól, hogy ne fogjon rajtam semmi rossz. Még eddig nem kaptam kimenőt, de mihelyst kapok, első utam a tartományfőnök úrhoz lesz. Máskor is, ha lesz kimenő a Klarisszeumban akarok tartózkodni, mert ott vannak ismerős testvérek.

Még egyszer köszönetemet fejezem ki Tartományfőnök úrnak mindazokért a jókért, amelyekben Tartományfőnök úr részesített. Anyagiakban nem szenvedek semmi hiányt, mindenem van, a lelkieket meg pótolja az Úr Jézus. Iparkodom itt is jónak lenni és tartózkodom minden rossztól, nehogy én is elkövessek valami rosszat. Imádkozom, hogy minél előbb megszabaduljak ettől az élettől. Azért itt is iparkodom Don Bosconak hű fia lenni és a beöltözéskor tett ígéretemet meg akarom tartani.

Szeretett Tartományfőnök úr buzgó imáiba ajánlom magam és atyai intelmeit mindenkor kézséggel várva, fölszentelt kezét csókolja legkisebb, legméltatlanabb fia. 

                          Sándor István  híradós katona

 

cím: Budapest XI. Budaőrsi út; 101. hír. ezred 1. zászlóalj, 1. század.; Postafiók 67.

 

Sándor István édesapja a Katonai Főügyészséghez fordult fia sorsának tisztázására. Az alábbi választ kapta:

 

Sándor István polgári egyént Katonai Felsőbíróság 1953. március 12-én megtartott tárgyaláson 0047/1953. számú ítéletével jogerősen elítélte, demokráciaellenes szervezkedés és hűtlenség bűntette miatt.  

A kiszabott büntetés neme halálbüntetés volt. Az ítéletet 1953. június 8.-án végrehajtották.

 

Budapest, 1959. október 23.

 

Time passed:
1
1
5
5
1
1
9
9
0
0
0
0
2
2
9
9
3
3
5
5

Sajtóanyagok

LOG IN

Sándor István boldoggá avatása  erkölcsi és lelki kárpótlás az Egyháznak és a magyar nemzetnek, valamint fontos a magyar ifjúság szempontjából is, amelynek szüksége van egy olyan patrónusra, aki nagylelkű áldozatra képes, és olyan példaképre, aki megtanítja a megalkuvás nélküli kötelességteljesítésre azzal, hogy tudatosan tanúságot tett a hitéről.

P. Cameroni Pierluigi SDB, egyetemes posztulátor

 

Szaléziak.HU