A+ A A-

Életrajz - kronológia

Sándor István Szolnokon született, 1914. október 26-án; édesapja MÁV segédmunkás volt. 1931-ben a fémipari szakiskola elvégzése után vasesztergályosként helyezkedett el. 1936-ban belépett a szalézi rendbe, 1940-ben tette le első fogadalmát, majd 1946-ban örökfogadalmat tett mint szerzetes testvér. 1940-49-ig nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. Közben 1941-45 között kisebb megszakításokkal híradós katonaként szolgált a hadseregben. 

1946-tól munkásfiatalokat vezetett a rákospalotai KIOE-ben (Katolikus Ifjúmunkás Szervezet). 

Sándor István lakhelye, s működésének fő színhelye a Clarisseum (nevét az alapító gróf Károlyi Sándorné Korniss Klára védőszentjenek nevéről kapta.) Az Ybl Miklós által tervezett épület az Újpestet Rákospalotával összekötő közúti felüljáró mellett áll. Ebben az épületben volt 1950 tavaszáig a szalézi rendház és a legszegényebb családok iskolás gyermekeit befogadó fiúnevelő intézet, amelyhez annak idején egy nagy park, egy cserkészotthonnak szolgáló ház, egy nyomda meg több más épület tartozott. 1949-ben Sándor István sekrestyés lett. Szoros kapcsolatot tartott fenn a kék ávósokhoz katonai szolgálatra behívott munkásfiatalokkal. Csoportjával levél útján a katonaidő alatt is élénk kapcsolatot tartott.

1950-ben a többi renddel együtt a szalézi rend működését is betiltották. 1951 februárjának végén a hatóság tudomására jutott Sándor István illegális tevékenységének egy része. Hogy letartóztatását elkerülje, Kiss István álnéven a Persil gyár dolgozója lett, s bejelentés nélkül lakott rendtársa, Dániel Tibor lakásában. Kapcsolatait is részben rajta keresztül tartotta fenn. Ez időben kirándulásokat, magánházakban összejöveteleket szervezett és hittant tanított.

1952 júliusában letartóztatták. A Budapesti Hadbíróság 1952. október 28-án tárgyalta az ügyet. 1952. október 30-án tartott tanácskozása elvetette a kötél általi halálra ítéltek kegyelmi kérvényét. A feddhetetlen jellemű, talpig becsületes Sándor István testvér 1953. június 8-án bitófán fejezte be tartalmas életét

Az Egyházmegyei Bíróság 2006. május 24-én indította el a boldoggáavatási eljárást. Sándor István lesz az első magyar szalézi szerzetes, akit az Egyház a boldogok sorába emel.

Boldoggáavatás

Ferenc pápa döntése szerint Sándor István szalézi szerzetes testvér, vértanú boldoggáavatási szertartása október 19-én lesz Budapesten. A pápa képviseletében Angelo Amato szalézi bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végzi majd a boldoggá avatást, a szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatja be. A szertartáson a tervek szerint jelen lesz Pascual Chávez szalézi rendfőnök is, aki erre a hétvégére időzítette látogatását a szalézi letelepedés századik évfordulóját ünneplő Magyar Szalézi Tartományban. A boldoggáavatás helyszíne Budapest, a Szent István-bazilika előtti tér. 

Kronológia

Sándor István szalézi testvér (1914-1953)

1914. 10. 26.

Megszületik Sándor István Szolnokon.

1914. 10. 29.
Sándor Istvánt megkeresztelik a szolnoki ferences templomban.

1925. 05. 11.

Sándor István a bérmálás szentségében részesül.

1928. 06. 29.

Sándor István befejezi a négyosztályos polgári iskolát.

1931

Sándor István befejezi tanulmányait a Szolnoki Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában.

1932
Sándor István először jelentkezik a szaléziakhoz, de a szülői beleegyezés hiányában sikertelenül.

1932–1935

1935. 12. 13.
Sándor István különböző vállalatoknál dolgozik rézöntőként és esztergályosként, majd napszámos a MÁV-nál.

Sándor István másodszor kéri felvételét a szaléziakhoz.

1936. 02. 12.
Sándor István belép a rákospalotai Clarisseumba.

1936. 05. 28.
Sándor István felvételét kéri a noviciátusba, de kérését nem fogadják el.

1937. 09. 18.

A tartományfőnök Mezőnyárádra küldi Sándor Istvánt.

1938. 04. 01.
Sándor István megkezdi a noviciátust Mezőnyárádon.

1938–1939
Sándor Istvánt behívják katonai szolgálatra.

1939. 08. 30.

Sándor István újrakezdi a noviciátust.

1940. 09. 08.
Sándor István első fogadalomtétele.

1943. 08. 16.

Sándor István megújítja szerzetesi fogadalmát.

1942–1944
Sándor Istvánt behívják katonának, távírdászként a frontra vezénylik. Részt vesz a Don-kanyar melletti ütközetekben, majd amerikai hadifogságba kerül Németországban. Kiszabadulása után hazatér Magyarországra.

1945. 11. 05.
Sándor István nyomdászsegédi oklevelet szerez.

1946. 07. 24.
Sándor István örökfogadalmat tesz.

1949. 01. 20.

Sándor István nyomdászi mestervizsgát tesz.

1950–1951

Sándor István a mezőnyárádi noviciátusban tartózkodik, majd hazatér Szolnokra.

1951–1952.

Sándor István Kiss István álnéven Budapesten él, a Persil Műveknél dolgozik, ekkoriban is komoly szervezői munkát végez és folytatja találkozóit volt növendékeivel.

1952. 07. 28.
Sándor Istvánt letartóztatják. A Katonai Bíróság Fő utcai börtönébe szállítják, ahol kínzásoknak és erőszakos vallatásnak vetik alá.

1952. 10. 28–30.
Elsőfokú tárgyalás a Budapesti Hadbíróságon.

1953. 03. 12.
A Katonai Felsőbíróság mint másodfokú bíróság jogerőre emeli a halálos ítéletet.

1953. 05. 23.
Sándor István kegyelmi kérvényét elutasítják.

1953. 06. 08.
Sándor István kivégzése.

1990

Az 1990. évi XXVI. tv. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról semmissé nyilvánítja a Sándor István terhére hozott ítéletet is.

1999. november

Sándor Istvánt posztumusz kitüntetésben részesíti a magyar kormány.

2006. 05. 24.

A boldoggá avatási eljárás egyházmegyei szakaszának megnyitása.

2007. 03. 27.
Nihil obstat ex parte Sanctae Sedis
(azaz: nincs ellenvetés a Szentszék részéről)

2007. 12. 08.
Az egyházmegyei eljárás lezárása.

2008. 11. 14.

Az egyházmegyei eljárás érvényességének kinyilvánítása.

2011. 04. 27.

A Positio átadása.

2011. 10. 25.
A történészbizottság ülése.

2012. 07. 03.
A teológiai bizottság különleges ülése.

2013. 01. 15.
A bíboros és püspök atyák ülése.

2013. 02. 22.

Sándor István emléknap a Terror Háza Múzeumban

2013. 03. 27.
Ferenc pápa engedélyezi Sándor István boldoggá avatását.

2013. 10. 19.
Sándor István boldoggá avatása Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren.

Sándor István boldoggá avatása  erkölcsi és lelki kárpótlás az Egyháznak és a magyar nemzetnek, valamint fontos a magyar ifjúság szempontjából is, amelynek szüksége van egy olyan patrónusra, aki nagylelkű áldozatra képes, és olyan példaképre, aki megtanítja a megalkuvás nélküli kötelességteljesítésre azzal, hogy tudatosan tanúságot tett a hitéről.

P. Cameroni Pierluigi SDB, egyetemes posztulátor

 

Hírek


Szaléziak.HU