Szaléziak.HU - Szent Istvánról elnevezett Magyar Szalézi Tartomány
< Vissza / Boldogok / Szalézi Szentség

Boldog Markiewicz Bronisław

Boldog Markiewicz Bronisław
(1842-1912)
áldozópap, rendalapító
Emléknap: január 30.

Szeretett emberek között lenni, különösen a szegények között, vonzották a társadalom peremére szorult gyerekek, ezért tagja akart lenni egy fiatalokkal foglalkozó vallási intézménynek. Olaszországba ment, ahol lenyűgözte Don Bosco lelkisége és kérte felvételét a szaléziak közé. 1892-ben visszatért Lengyelországba, ahol főként a szegény és elhagyott gyermekeknek szentelte életét.

Markiewicz Bronisław 1842. július 13-án született Pruchnikban, Galiciában (Dél-Lengyelország), kispolgári vallásos család tizenegy gyermekéből ő volt a hatodik. Bronisławnak része volta szegénységben, éhezésben. Az iskolában is támadták keresztény eszményei miatt, amelyeket olyan komolyan vett, hogy úgy döntött, belép a szemináriumba. 1867. szeptember 15-én szentelték pappá. Intenzíven belevetette magát a hitoktatásba és a bebörtönzöttek körében folytatott apostoli tevékenységbe. Szeretett emberek között lenni, különösen a szegények között. Vonzották a társadalom peremére szoruló gyerekek, akiknek a szegénység minden fajtájában részük volt. Miattuk szeretett volna pedagógiát tanulni, hogy a lehető legjobb módon segíthessen nekik lelkük megmentésében. A Gondviselés sugallatára mindenképpen tagja akart lenni egy fiatalokkal foglalkozó vallási intézménynek.
Így indult el Olaszországba, ahol teljesen lenyűgözte Don Bosco lelkisége, amelyet tudtán kívül, már ő is a szívében hordozott. Kérte, és el is érte, hogy beléphessen a szalézi kongregációba, és 1887-ben magának Don Boscónak a kezébe tette le örökfogadalmát. Közben megadatott neki, hogy meghallgathassa a Szent tanácsait, és közvetlen közelről azonosulhasson szellemiségével. 1892-ben szalézi szerzetesként, mint Miejsce plébánosa tért vissza Lengyelországba, Galíciába, ahol a szegény és elhagyott lengyel fiataloknak szentelhette életét. Hogy a lehető legjobb módon válaszolhasson a nyomorúságos helyzetben lévő Galícia konkrét igényeire, Bronisław úgy érezte, még radikálisabban kell megélnie Don Bosco elveit, és munkatársai egyetértésével megalapította a Szent Mihály Arkangyal  Társaságot, melynek a jelszava: „Munka és mértékletesség”. Halála után kilenc évvel az Egyház elismerte a Társaságot férfi és női ágával együtt, így jött létre a két kongregáció, Mihály arkangyal védelmébe ajánlva. Tagjai a miheliták nevet kapták. Don Boscóhoz hasonlóan Bronisław atya is buzdította a gyermekeket és fiatalokat, hogy tiszteljék és szeressék az Oltáriszentséget és a Szűzanyát, meg Szent Mihályt is, aki a gonosz elleni mindennapi harcaink védőszentje. Felebarátai szolgálatáért végzett apostoli tevékenységét a mértékletesség erénye és a megfeszített Krisztussal való egység jellemezte. 1912. január 29-én halt meg Miejsce Piastowében (Lengyelország).TISZTELETRE MÉLTÓVÁ NYILVÁNÍTJÁK 1994. JÚLIUS 2-ÁN
BOLDOGGÁ AVATJÁK 2005. JÚNIUS 19-ÉN, XVI. BENEDEK PÁPASÁGA ALATT

Imádság Bronisław Markiewicz szavaival:
"Oh Jézusom, ki mondta neked, hogy táplálékul önmagad add nekünk? Maradt még bármi más, amit odaadhatnál nekünk, ami összeköt bennünket, hogy még jobban szeressünk téged? Oh Uram, gyújts nekünk világosságot, hogy felismerhessük mértéktelen jóságodat abban, hogy ételünkké válsz, hogy egyesülhess velünk, bűnösökkel.”