Argentína - Az utolsó szalézi város

2012-10-08 Hétfő   |   #Szalézi világ   |   ARCHIVÁLT

2012 októberében Don Václav Klement, a missziós ügyek egyetemes megbízottja Dél-Patagónia (Argentína) közösségeiben járt, azon a területen, amelyet a Szentszék 1880-ban bízott a szaléziakra, még az első időkben, amikor a szaléziakat Mgr. Giovanni Cagliero vezette.

Mostanra a 22 szalézi közösségből 6 maradt, és a Tűzföld, amelyet az első szaléziak evangelizáltak és „civilizáltak”. A szaléziak lassan átadják a teret a növekvő helyi egyházaknak. Még nem is olyan régen Patagóniában a Katolikus Egyházat úgy hívták, hogy „Don Bosco”!

Caleta Olivia várost 50 éve még nehezen lehetett volna megtalálni a térképen. Ez egy apró olajkitermelő város Santa Cruz tartományban, Dél-Argentínában, amely az egykori kisvárosból mára már 80 ezres nagyvárossá nőtte ki magát. Az egész városban még mindig csak egy Bosco Szent János (szalézi) plébánia van, 10 kápolnával és0 egy szalézi iskolával 880 diák számára. A szalézi közösségben két testvér és öt atya él.

Néhány év személyi krízis után a jelenlegi közösség nagyon dinamikus, helyet adva egy gyakorlati évét töltő kispapnak az ARS tartományból (Gustavo testvér, első éves). Mestre Pino (a szakiskolával megbízott testvér), Nestor, Fernando és Gabriel atyák teljes erőbedobással dolgoznak a plébánia és az iskola-adta feladatokon. Két állandó diakónus szintén értékes tagja az evangelizáló csapatnak.

Nem kevesebb, mint kettő a (kevés) ideiglenes fogadalommal rendelkező rendtársak közül innen származik (Guy testvér gyakorlati éves és Hamil kispap a poszt-novíciátusban – mind volt diákjai a San Jose Obrero Iskolának).

Valóban egy különleges hely ez, az egész héten a fiatalok között jelenlévő közösség vonzása erősen érezhető! A szalézi plébánia még mindig az egyetlen katolikus templom a gyorsan növekvő városban, ahol nagy számú észak-argentín és bolíviai bevándorló él. A tíz kápolnát hamarosan két plébániára osztják, és még karácsony előtt meg fog érkezni az első egyházmegyés plébános, hogy átvegye a Bosco Szent János templomot. Hasonló folyamat zajlott le az elmúlt 20 évben sok más helyen Tűzföldön. Az alapítók helyet adnak a helyi egyháznak. Bár nincs sok helyi hivatás, más szerzetesek segítik ezt a növekedést.

A Caleta Olivia Szalézi Iskola, Oratórium, Ifjúsági Központ és az ifjúsági csoportok gyakran igazán családias környezetet kínálnak a gyerekeknek, segítve az igen elfogadott Katolikus Egyházat a helyi társadalomban. Természetesen, másrészről a szalézi jelleg nem tükröződik a Szalézi Család növekedésében: van 23 Mária Légió közösség, de nincs ADMA (Segítő Szűz Mária Egyesület). Csak néhány szalézi munkatárs él szétszórva az elmúlt 30 év eredményeként, de nincs hivatalos központjuk, csak egy VDB (Don Bosco Önkéntese) van, és nincsenek egyáltalán szalézi nővérek.

A nagy missziós munkatér komoly megfontolásra készteti a megfiatalodott szalézi közösséget pasztorális és nevelési stratégiák szempontjából, hogy újraélesszék a Szalézi Ifjúsági Mozgalmat és a közösségi tapasztalatot, és hogy a lehető legtöbb hittanos és kiskeresztény közösséget alakítsanak.

Isten áldja meg az egyik legnagyobb szalézi várost Patagóniában és héttagú szalézi közösségét egységben, három generációs testvéri légkörben, mindennapi küzdelmeikben, hogy láthatóbb és hatékonyabb jelei legyenek Isten szeretetének a fiatalok felé!

Bosco Szent János, könyörögj érettünk!

Cagliero11/Nádudvari Géza/szaleziak.hu