Főoldal / Szalézi világ / Akit fia által ismer az utókor - Occhiena Margitra emlékezünk

Még a Szalézi Család tagjai is viszonylag keveset tudnak Margit mamáról. Az is lehet az oka, hogy nem ismerjük túl jól az életét, mivel nem tartjuk eléggé érdekesnek: egy egyszerű, tanulatlan, korán özvegységre jutott, szegény parasztasszony, aki lényegében nem csinált semmi rendkívülit, „csak” dolgozott, a mai világban nem kelt különösebb érdeklődést senkiben sem.

Margit mamát fia által ismeri az utókor. Aki figyelmesen olvassa Bosco Szent János bármelyik életrajzát (több is megjelent magyar nyelven), egyben megismeri Margit mamát is. Kedves, de határozott személyiségének jegyei: derűs szeretete, mély hite, a munka, az áldozatosság, az Isten iránti érzék, az észszerűség, a párbeszéd, a segítőkészség - mind-mind a szalézi karizma markáns alkotóelemeivé váltak.

Occhiena Margit egyszerűen "Margit mama" volt, és nem is akart más lenni. "Karriere" egy kis faluban kezdődött, paraszti családban, és egy szegényes külvárosi házban végződött, elhagyott utcagyerekek között - látszólag valóban nem egy szenzációs életút. De ha azt nézzük, hogy fia nevelésén keresztül előkészítette, neki segítve pedig aktívan közreműködött a világ egyik legnépesebb szerzetes rendjének a létrejöttében; hogy ő volt az első szalézi munkatárs, igaz, nem tudatosan, mégis alapító segítője a Szalézi Családnak; amit spontán tett, az Don Bosco nevelői zsenialitásával párosulva egy világhírű pedagógiai módszer alapjává vált.

Ennek a nagy, szalézi lelkületű asszonynak a szellemére egy kis vidéki ház egyszerű, fehérre meszelt falai között találhatunk rá,  a konyhában, ahol főzött, foltozott és imára tanított, és egy templom utolsó padjában, ahol naponta mondta a rózsafüzért. Egyszerű ruhában járt, elmaradhatatlan kosárral a karján. Munkától volt érdes a keze, szeme csupa jóság, szava bátorító, határozott, az élet igazságait rejtette.  Talpraesett asszony volt, aki nem félt a kihívásoktól. Adása önzetlen, nemes szíve mélyéből fakadó segítő szeretet, melyre mindig lehetett számítani. Margit mama arcvonásait fiának mosolyából idézzük fel, bölcsességét az ő elmondásából ismerjük.  Nem írt könyveket, nem vitt végbe nagy tetteket, nem hívta fel magára a figyelmet, mégis okos és kivételes asszony volt. Mindig tudta, mit kell tennie. Három teljesen különböző temperamentumú gyermeket nevelt fel azonos körülmények között, de más módszerekkel. Ő maga írástudatlan volt, de fejből idézte a Szentírást és maga készített fel gyermekeit az elsőáldozásukra.

Margit mama ízig-vérig anya volt, a „Szalézi Család anyukája”, aki sok-sok szegénysorú, árva gyermek mamája lett, életének utolsó tíz évében az Oratóriumban idegen, elhagyott gyermekekre pazarolta elapadhatatlan szeretetét.

Álljon előttünk példaként Occhiena Margit, kérjük, tanítson meg olyan önzetlenül tenni és úgy szeretni,  ahogy ő tudott.

Szaléziak.HU