Főoldal / Szalézi világ / Ismét gazdagodik a szalézi szentség palettája

Carlo Braga egy évvel Don Bosco halál után született. Már hatéves korában árvaságra jutott, anyja halála után előbb a tiranói szalézi nővérek, majd a sondrinói szaléziak gondoskodtak róla. Don Rua mutatta meg neki az utat és a lehetőséget, hogy egy napon maga is szalézi legyen. 1904-ben lépett be a noviciátusba Foglizzóban, 1914-ben szentelték pappá. Az első világháború kitörésekor besorozták katonai szolgálatra. 1919-ben misszióba kérte magát, a Távol-Keletre küldték. 1919 szeptemberében érkezett  Dél-Kínába, ahol megismerkedett Versiglia atyával, aki már a szentség hírében állt és jól ismert volt. Előbb egy árvaház vezetője lett, majd Shiu Chowban egy kollégiumot vezetett. 1930-ban tartományfőnök lett Kínban. Jelentős lendületet adott a szalézi misszionáriusi munka fejlődésének.  Pekingben megalapította az első szalézi általános iskolát: Don Bosco álma valóra vált.
Az egyre jobban bővülő szalézi munkát azonban félbeszakította a kommunizmus. Braga atya figyelme a Fülöp-szigetek felé fordult, ahol elindította az első szalézi jelenlétet. 1955-ben nevezték ki tartományfőnöknek. Mélységes optimizmus, emberi jóság és vidámság voltak Braga  atya személyiségének kiemelkedő vonásai. Bárhová ment is, elősegítette egy csodálatos családi szellem kialakulását.
A "Supplex Libellus"-t (írásos kérelem, mellyel a boldoggáavatási eljárás elindítását kérik) 2011. február 9-én adták be Pampanga Egyházmegyében (Fülöp-szigetek). 

Nino Baglieri Modicában (Ragusa) született 1951-ben. Az általános iskola elvégzése után dolgozni kezdett, mint a kőműves, és amikor még csak 17 éves volt, 1968. május 6-án leesett egy 17 méter magas állványzat. Bevitték a mentők, és Nino keserűen látta, hogy teljesen megbénult. Így indult el a szenvedés útján egyik kórházból a másikba, de nem tapasztalt javulást. 1970-ben Nino visszatért szülővárosába, ahol tíz hosszú évet töltött el elrejtve a világ szeme elől, magányosan és remény nélkül. 1978. március 24-én, nagypénteken délután, a Lélek megújulása mozgalom tagjai imádkoztak érte. Nino érezte, hogy teljes változáson megy keresztül. Attól a pillanattól kezdve elfogadta keresztjét és igent mondott az Úrnak. Elkezdte olvasni az evangéliumot és a Bibliát: újra felfedezte, milyen csodálatos a hit. Segített néhány fiatalnak megcsinálni a házi feladatot, megtanult szájjal írni. Megírta emlékiratait, levelezett az emberekkel szerte a világon, és kártyákat írt a látogatók számára. 1982. május 6-tól Nino mindig megünnepelte a kereszt ünnepét és csatlakozott a Szalézi Család, mint szalézi munkatárs. 2004. augusztus 31-én 2004-ben fogadalmat tett, mint Don Bosco önkéntese (CDB). 2007. március 2-án, 8 órakor Nino Baglieri átadta lelkét Istennek. Halála után sportoló mezbe és sportcipőbe öltöztették, mert mindig azt mondta, "az utolsó kört futva akarom megtenni Isten felé, hogy találkozzak vele."
A "Supplex Libellus"-t 2012. március 3-án  nyitották meg Noto egyházmegyében (Siracusa). 

ANS-Róma/szaleziak.hu