Főoldal / Szalézi világ / Szaléziak a szíriai polgárháborúban

„Még mielőtt kinyitottam volna a szemem, tudtam, hogy itt van" - ezek voltak egy sérült fiatalember első szavai egy szalézi szerzeteshez, aki a damaszkuszi kórházban meglátogatta őt. Emberek millióinak van szüksége sürgős segítségre. A madridi Szalézi Missziós Iroda sajtóközleményt adott ki azok az emberek nevében, akik három év óta szenvednek a szíriai polgárháborúban. Az ENSZ szerint Szíria lakosságának a fele sürgősen segítségre szorul.

A damaszkuszi Olasz Kórházat a Don Bosco Nővérek vezetik. Itt ingyenes ellátást nyújtanak a fővárosi bombatámadások sérültjeinek. „Vannak napok, amikor több mint harminc sérültet kell ellátnunk egyszerre. A folyosókon is ágyak állnak, az orvosok és a nővérek mindent megtesznek” – mondják a nővérek. A kórház, amelyet 1913-ban alapított Ernesto Schiapparelli Egyiptom-kutató, tavaly ünnepelte centenáriumát. „A II. világháború alatt elfoglalták, de a nővérek itt maradtak és újra kezdték a munkát” – meséli Widad Abiad, szíriai szalézi nővér.

A közelben egy szalézi oratórium és egy iskola működik, amelyet 200 gyermek és 300 fiatal látogat. „Tanulóink zöme a város Dweila and Jaramana munkások-lakta körzeteiből érkezik; reggelente mérlegelnünk kell, hogy elindítsuk-e az iskolabuszt, mert fennáll a lehetősége annak, hogy sortűz alá veszik a diákokkal teli járművet” – mondja a 34 éves venezuelai misszionárius, Alejandro José León szalézi atya. „Itt nagyon sok az olyan család, amely nem tudja biztosítani magának a legszükségesebbeket sem a megélhetéshez. Mi élelmiszert osztunk a családoknak, de pszichológiai segélyt is nyújtunk nekik” – teszi hozzá az atya. Az szaléziak szerint a legnagyobb szükség élelmiszerre, vízre, gyógyszerre és üzemanyagra van, de ugyanolyan fontos, hogy reményt nyújtsanak az embereknek és velük maradjanak. A szíriai emberek szomorúságban és állandó stresszben élnek, mindennapos az erőszak és hiányzik a motiváció. „Ez főleg a fiatalok és a gyermekek körében nyilvánvaló. Nem értik, miért kell tanulniuk, vagy bármilyen erőfeszítést tenniük, ha bármelyik percben golyó- vagy bombatalálat érheti őket” – mondják a szaléziak.

„Ez a három év megváltoztatott minket. Már nem vagyunk ugyanazok, akik előtte voltunk”- mondják a szalézi misszionáriusok, akik továbbra is az országban maradnak. Nyolcan vannak, három helyen: Aleppóban, Damaszkuszban és Kafrounban. Megpróbálnak a lakosság körében maradni és a segítségükre lenni. „Azt akarták, hogy azt gondoljuk, hogy ez a jó és a rossz között dúló háború. A valóság azonban az, hogy mindkét oldalon vannak jó állampolgárok, kemény munkások és becsületes emberek is”- mondják.

Számos tragikus történetet írt az elmúlt három év Szíriában: „Mindenkit ért valamilyen veszteség. Megölték közeli rokonaikat, barátaikat, szomszédaikat, fiatalokat elraboltak, sok a sérült és a hajléktalan.” A szalézi misszionáriusok jelenleg több mint 200 család túlélését segítik. „Pénzügyi támogatást nyújtunk, vagy segítünk nekik találni élelmiszert. Hatvanan vannak, akik szinte az ellenségeskedés kezdete óta menedéket találtak a kafrouni házunkban.”

A nyilatkozat konkrét adatokkal is szolgál a Szíriában dúló háborúról. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek szerint a menekültek száma meghaladja a kétmilliót, az ostromlott városokat több mint 200.000 ember hagyta el, ötmillió gyermek sebesült meg, tízmillió ember szorul sürgősségi ellátásra és nyolcmillió ember megfelelő egészségügyi ellátás nélkül maradt.

A madridi Szalézi Missziós Iroda nagyobb erőfeszítésekre szólítja fel a nemzetközi szervezeteket, hogy véget vessenek ennek a barbárságnak és tartós békét építsenek Szíriában.

ANS-Madrid/ANS-Damaszkusz/Szaléziak.HU