Főoldal / Szalézi világ / Maradunk Patagóniában
Maradunk Patagóniában
2014-11-18 Kedd | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
„Biztosak lehettek benne, hogy maradunk Patagóniában, amíg csak létezik a rend.” - ezek voltak a szalézi rendfőnök, Ángel Fernández Artime szavai a Segítő Szűz Mária Leányai 23. Általános Káptalanjának lezárásán. A káptalan november 15-én ért véget az Intézmény rendfőnökségén. A káptalan záró dokumentumának címe: „Szélesítsétek ki a látóhatárokat”, az alcíme pedig: „Az öröm és a remény misszionáriusai, a fiatalokkal”.
„Evangelizáló otthonnak lenni a fiatalok számára” – ez volt a vezérfonala a Segítő Szűz Mária Leányai Intézménye 23. Általános Káptalanjának, amely nyolc hétig tartott. A résztvevő nővérek megtapasztalhatták a testvéries életet, a közös tanulást és elmélkedést, az imádságot és odahallgatást, és mindez a végleges dokumentumhoz vezetett.
A szalézi rendfőnök a záró szentmise szentbeszédében ezt mondta:
„Kedves nővérek, el tudom képzelni a heves érzelmeket, amelyeket megtapasztaltatok az Általános Káptalan alatt. Csakugyan, hát ’nem lángolt szívetek’ ezekben a napokban? Ez egy nagy igényeket támasztó és fárasztó időszak volt. Biztos vagyok benne, hogy sokszor ’az egyik szemeteket a földön tartottátok, tíz pedig az ég felé fordult’, amint Boldog Maddalena Morano szokta mondani. Bizonyára nyitott szívvel üdvözöltétek a Lélek belső jelzéseit, és már ’szélesítitek a látóhatárokat’, hogy felismerjétek a társadalom és a változó generációk leghitelesebb és legsürgetőbb igényeit, ahogy ezt Ferenc pápa kérte tőletek. Ti, és mi mindannyian a Szalézi Családban, köszönetet kell hogy mondjunk az Úrnak és a Szűzanyának, hogy oly sok kegyelmet kaptunk Istentől.”
Utalva a káptalan dokumentumainak fontosságára és annak szükségességére, hogy megéljék ezeket a gyakorlatban, a rendfőnök ezt mondta:
„Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal” – mondja János evangélista első levelében. Ezért nem csak a szép szavakra és a jól megfogalmazott dokumentumokra van szükség...hanem az életre! Oda kell adni az életünket nap mint nap. Ítélkezéseinket valódi hitre és választásokra kell lefordítanunk, látható tettekre, amelyekkel tanúbizonyságot tehetünk, ami kézzelfogható. Ez az, amit a ’szeretni’ jelent, és megélni, mert ’aki nem szeret, a halálban marad’.”
Mielőtt végső áldást adott volna, a rendfőnök utalt arra a tényre, hogy Ferenc pápa már háromszor szólította fel arra őket, hogy „ne felejtsék el Patagoniát”: egyszer a szaléziakat (március 31-én, a 27. Egyetemes Káptalan alatt) és kétszer a Segítő Szűz Mária Leányait november 8-án. A rendfőnök hozzátette: „Biztosak lehettek benne, hogy mi maradunk Patagóniában, amíg csak a rend létezik.” Állítását tizennyolc szalézi közösség és a nővérek tizenöt közössége megerősítette, és másik nyolc mű, amelyeket világiak irányítanak, akik osztoznak a szalézi küldetés felelősségében, emellett a Szalézi Családnak a leginkább rászorulók javára működő összes többi műve Patagóniában.
ANS-Róma/Szaléziak.HU
