Főoldal / Szalézi világ / A szaléziak támogatják a katasztrófa sújtotta embereket

1892 óta nem volt ehhez fogható természeti katasztrófa ebben a térségben, amelyet számos folyó szel át. Most a kisebb patakok is folyókká váltak és kiöntöttek. Žepčet, ahol a szalézi iskolaközpont is található, az árvíz teljesen elszigetelte a szomszédos településektől. Nem csak a víz jelent veszélyt, hanem a heves esőzések nyomán keletkező földcsuszamlások és a talajerózió is.  Szerencsére az eső elállt, de a sártenger továbbra is veszélyt jelent, félelmet, betegséget és a fertőzések lehetőségét az elkövetkező hónapokban is.

Hogy vannak a helyiek?

A rendtársak, akikkel folyamatos kapcsolatban vagyok ezekben a nehéz időkben, azt mondják, hogy az emberek meg vannak döbbenve. Némán állnak a pusztítás és az őket fenyegető veszélyek előtt. A háború mindössze 20 éve fejeződött be, a sebeket még nem gyógyította be az idő, és már csatlakozik a régiekhez az újabb fájdalom, az új tragédia. Hat napig folyamatosan ömlött a víz Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is, és elérte a házak tetejét. 100 ezer otthon megsemmisült, több mint egyharmada a lakosságnak kénytelen volt elhagyni lakóhelyét.

Mit csinálnak szaléziak ebben a vészhelyzetben?

Segítünk a lakosságot azzal, hogy megnyitjuk az iskolánkat és elérhetővé tesszük nekik, hogy kielégíthessék alapvető szükségleteiket.  A mi létesítményeink a város többi területeihez képest nem szenvedtek olyan nagy károkat. Pillanatnyilag átmeneti szállásként használják az épületeinket, ahol megmelegedhetnek, ehetnek és vehetnek egy forró zuhanyt az emberek. Az épületeinkben nem szenvedtek kárt a meleg vizet szolgáltató berendezések, és így biztosítani tudjuk ezt a jelentős támogatást az embereknek a kétségbeesés és a reménytelenség óráiban.

Mi, szaléziak, igyekszünk segíteni megszervezni a támogatási rendszert az emberek alapvető szükségleteinek kielégítésére. A támogatás már lassan érkezik, főleg élelmiszerre, ruhára, tisztítószerekre, gyógyszerekre volna szükség. De tudjuk, hogy nem fog minden azonnal elmúlni, a pusztítás utóhatásai még sokáig érezhetőek lesznek, hiszen szembetalálkozunk a sárral az utcákon, és az otthonokban, számos nehézség vár még az emberekre, amelyekkel meg kell birkózni. Felemelő volt látni, hogy sok diákunk már a katasztrófa első pillanataiban ment segítséget nyújtani, ahol szükség volt rájuk.

Milyen következményekkel jár ez a kataklizma?

Úgy gondolom, hogy ez az árvíz sokkal többet pusztított el, mint amit gondolnánk. A mezőket már bevetették, és most elöntötte a víz: az idei betakarítás elmarad. Mit esznek három hónap múlva?

A földcsuszamlások veszélye miatt lezártak sok utat. A hegyekből lezúduló víz és a sár sok házat elpusztított, az árvíz miatt is sok épület megrongálódott, sok kockázatossá vált és sietve kiürítették. Az árvíz után megmaradó állóvizek fertőzéseket és betegségeket rejtenek, a csatornahálózat elpusztult, a legvalószínűbb, hogy teljesen újra kell építeni, és az utakat is újra alkalmassá kell tenni a használatra.

Az otthonokat, amelyeket elöntött a víz és a sár, nem lesz könnyű megtisztítani, sok helyen a bútorok is tönkre mentek. A víz és az iszap elöntött mindent, és a háborúból maradt régi taposóaknák is felszínre kerülhetnek. Most már nem tudjuk pontosan, hol vannak, és félő, hogy kárt okozhatnak. Elképzelhető, hogy nem az újjáépítés első hónapja lesz a legnehezebb, hanem később. Sok támogatásra van szükség és kemény munkára.

Az árvíz, amelyről folyamatosan kapjuk a híreket, nem volt előre megjósolható?

Az egy hétig tartó heves eső teljesen váratlan esemény volt, egy klímakatasztrófa, az utána következő időszakban pedig kemény munka és újjáépítés vár ránk, de mindenekelőtt segítségre van szükségünk. Nem, nem volt előre látható az esemény, még kevésbé előre megjósolható, a természet ereje lerombolta az emberi munkát, és vannak települések és falvak, amelyek teljesen elmerültek az árban és elszigetelődtek.

Mit remélnek a jövőre nézve?

Amit most remélünk, hogy a katasztrófa és az ezt követő újjáépítés a jövőben is megkapja a nemzetközi közösség kellő figyelmét. Mi, szaléziak a magunk részéről továbbra is megteszünk mindent, amit csak tudunk, hogy segítsünk.  

http://www.volint.it/Szaléziak.HU