Főoldal / Egyház / II. János Pál és a szalézi karizma

Karol Wojtyła a Kostka Szent Szaniszló szalézi templomot látogatta, amikor 1938-44 között Krakkóban, a Dębniki szalézi plébánián tartózkodott. Fiatalemberként gyakran imádkozott a Segítő Szűz Mária kápolnában. Itt találkozott 1940 februárjában Isten Szolgája Jan Tyranowskival, akik meghívta, hogy vegyen részt a szaléziak által szervezett ifjúsági vallási találkozókon. Ebben a templomban ünnepelte Wojtyla atya 1946. november 3-án egyik első szentmiséjét a hívők jelenlétében.

Hosszú és gyümölcsöző pápasága alatt II. János Pál számtalanszor kifejezte atyai közelségét a Szalézi Családhoz és adott sok megvilágosító tanítást. Pápasága alatt a legfontosabb szalézi események sosem nélkülözték áldását és gyakran a jelenlétét sem. Ez különösen látható volt Don Bosco halála centenáriumának ünneplésekor, amikor a „Kegyelem Évét” különleges búcsúkkal és ajándékokkal gazdagította. 1988. szeptember 2-4. között meglátogatta a szalézi szent helyeket - Don Bosco szülőhelyét és a Colle Don Boscón levő templomot, ahol boldoggá avatta Laura Vicuñát, a chieri székesegyházat és a Segítő Szűz Mária bazilikát Torinóban, Don Bosco szobáit, valamint a Szalézi Szent Ferenc templomot. 1988. január 31-én kelt Juvenum Patris kezdetű levelében Don Boscót a Fiatalok Atyjának és Mesterének nevezte és ezt 1989. január 24-én hivatalosan ki is hirdette.

Számos találkozása során a szaléziakkal és a Szalézi Család más csoportjaival,  mint például a lelkipásztori látogatásai alkalmával Torinóban és az Egyetemes Káptalanok tagjainak biztosított kihallgatásokkor, II. János Pál pápa hiteles üzenetet kínált fel Don Bosco eredetiségéről, mint atyáról és rendalapítóról, valamint napjaink igényeiről  a szalézi karizma megtestesülése iránt az oktatási és lelkipásztori elkötelezettségben a fiatalok felé, az apostoli buzgóságban az evangelizáció és a misszió terén, valamint a laikusok karizmatikus és lelkipásztori bevonásával kapcsolatosan.

A Szentatya megnyilvánulásai szívből jövő lelkipásztori és a személyes szimpátiájából és hálájából fakadtak Don Bosco iránt. Csodálta Don Boscót, mint a Szentlélek ajándékát az Egyháznak. Meg volt győződve Don Bosco prófétai nagyságáról, amit a fiatalok iránti szeretettel összhangban élt meg. Csodálta eredeti hitre nevelési módszerét, az oratórium művét, érzékenységét a munka világa felé, nyitottságát a laikusok és a nők elhivatottsága iránt, az egyetemesség merész értelmezését, a legkisebbek, a szegények és a munkásosztály iránt érzett szeretetét. Különösen szerette hangsúlyozni Don Bosco erős odaadását Mária, mint az Egyház segítője iránt a nehéz időkben.

Most, II. János Pál pápa szentté avatásakor magunkévá tesszük tanúságtételét és meghívását az életszentségre. Pápasága alatt emlékeztetett bennünket, hogy meg vagyunk hívva az életszentségre, hiszen a Szalézi Család több tagját is boldoggá és szentté avatta. Különösen 2004-ben, életének utolsó évében, a pápa a Szalézi Családnak a legszebb ajándékot adta, amikor boldoggá avatta a Szalézi Család különböző ágainak képviselőit: Augustus Czartoryski szalézi atyát; Eusebia Palomino Don Bosco nővért; Alexandrina Maria da Costa szalézi munkatársat és az ADMA tagját (boldoggá avatásuk 2004. április 25-én volt a Szent Péter téren), valamint Alberto Marvelli volt szalézi növendéket (2004. szeptember 5-én Loretóban).

ANS-Róma/Szaléziak.HU