Főoldal / Szalézi világ / Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe - a szalézi oratórium születése

Talán jelképes is, hogy pont ezen a napon kezdte el Don Bosco világra szóló művét, az oratóriumot, így a Szalézi Családban erről is megemlékezünk. Don Bosco segített az árváknak, utcagyerekeknek, még a börtönviselt fiúknak is, hogy megszabaduljanak bűneiktől és becsületes, tisztességes emberek és jó keresztények legyenek.

Don Bosco fiatal papként sorra látogatta a torinói börtönöket és járta a város utcáit. Megismerte a városszéli nyomorúságot is, ami nagyon megviselte a lelkét. Serdülő fiúk kóboroltak az utcákon, csapatokba verődve, képzettség és foglalkozás nélkül, elvadultan, züllötten, készen a legrosszabbra is. A borzalmas állapotokat látva úgy érezte, hogy valamit tennie kell a fiatalokért. Megpróbált a közelükbe férkőzni, de bizalmatlanul, megvetően szitkozódva visszahúzódtak tőle. Don Bosco tudta, hogy ezeknek a fiataloknak iskolára és a nekik megfelelő munkára van szükségük, hogy biztos jövőjük legyen. El kell jutniuk Istenhez, hogy felfedezzék emberi méltóságukat.

Egy egész életre szóló döntés fogalmazódott meg Don Boscóban: „Az ifjúság megmentője akarok lenni!” Csak még azt nem tudta, hogyan, mi módon kezdjen hozzá? 

A történelmi fordulópont 1841. december 8-án, a Szeplőtelen fogantatás ünnepén jött el.

Don Bosco világraszóló művét egy találkozás indította el, ami Torinóban, az Assisi Szent Ferenc-templom sekrestyéjében zajlott le, ahonnan a sekrestyés egy kőműves inast próbált kitessékelni. Don Bosco meghiúsította ezt, barátjának nevezve a megszeppent kisfiút. Elvitte misére, majd hittanra kezdte tanítani a 16 éves, árva kőművesinast, Bartolomeo Garellit. Ezt a napot tekintjük a szalézi oratórium „születésnapjának”.

Az egész történetet Don Bosco leírta visszaemlékezéseiben, az Oratóriumi emlékiratokban.

Minden egy „Üdvözlény Máriával” kezdődött. Az első tanítványhoz mások is csatlakoztak. A fiú a következő héten kilenc társát hozta magával; március 25-én már harmincan voltak, akik mise után meghallgatták a fiatal pap tanítását. Don Bosco játékkal, zenéléssel, színjátszással, hitoktatással és imával magához vonzotta a fiúkat, tanítójuk és egyben apjuk lett. Megtapasztalta, hogy amikor a fiatalok rátalálnak egy jóságos kézre, amely gondot visel rájuk, velük van és segít nekik, akkor becsületes útra térnek, jó keresztények és derék állampolgárok lesznek.

Bővebben olvashatnak erről az eseményről (is) Don Bosco életrajzi regényeiben, valamint a Bosco János: Oratóriumi emlékiratok - A Szalézi Szent Ferenc oratórium emlékiratai 1815-1855-ig című kiadványban (Don Bosco Kiadó, 2012).

Szaléziak.HU