Főoldal / Magyar Tartomány / Péliföldszentkereszt – Keresztút az irgalmasság évében

Az ájtatosság során minden stációnál egy-egy helység felolvasói olvasták az elmélkedést, aminek segítségével Jézus szenvedésein és keresztre feszítésének eseményein elmélkedhettek, a férfiak pedig felváltva vitték a fából ácsolt, nagy keresztet, amelyet az utolsó állomás után a papság vitt fel a Golgota oltárra.

A keresztúton részt vettek Bajna, Nagysáp, Szomor, Süttő, Piszke, Lábatlan, Máriahalom, Epöl, Dág, Nyergesújfalu, Bajót, Tarján, Héreg, Csolnok, Úny, Sárisáp, Annavölgy, Mogyorósbánya, Tardos, Gyermely, Dorog, Tát és Tokod hívei. Számukat nehéz volna megbecsülni, hiszen minden évben teljes hosszában ellepik az erdei utat, amely mentén a keresztút stációi állnak.

A domboldalon emelkedő egyedülálló erdei kálvária csakúgy, mint az egész péliföldszentkereszti kegyhely, gazdag történelmi múltra tekint vissza. Az első stációk a templom felépítése után készültek, még az 1700-as évek derekán. Az idő által megrongált és többször megújított kálvária stációit 1931-1942 között építtették újjá világi hívek és papok, zarándokcsoportok, plébániai közösségek adományaiból, Gáthy Zsolt építészmérnök tervei alapján. Minden stáció más-más stílusban készült, és még ma is gondjukat viselik az építtető közösségek, vagy egyének utódai. A művészi terralit féldomborművek helyén ma kő domborművek láthatók, mert a szerzetesek elűzése után itt létesített vájáriskola tanulói sajnos az eredetiket összetörték.

A keresztút végén levő Golgota-szoborcsoport Sághy Antal, egykori cementgyári igazgató bőkezűségéből készült el 1942-ben. 1953-ban a kálvárián a kereszt mellől ledöntötték a Szűz Mária szobrot, a Szent János szobrot pedig lefejezték. A vandál kezek által megcsonkított szobrokat a szerzetesek megőrizték, és 2001. augusztusában állíttatták vissza felújítva eredeti helyükre.

Szaléziak.HU