Főoldal / Szalézi világ / Sierra Leone – Az irgalmasság akcióban
Sierra Leone – Az irgalmasság akcióban
2017-07-11 Kedd | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
Afrika • irgalmasság • segítség •
„Egyszer egy őr azt mondta, hogy nem szabad megölni a csótányokat, mert a mi életünk értéktelenebb, mint egy csótányé” - mondja egy fogvatartott, aki négy évet töltött a Pademba börtönben.
A bebörtönzöttek, az „arc nélküli emberek” élete a Pademba úti börtönben folyamatos szenvedés. Nem véletlenül hívják „földi pokolnak.” De a fogvatartottak élete még akkor sem könnyű, ha elhagyják ezt a helyet. Kivéve, ha valaki úgy dönt, hogy segíts nekik. És pont ezt teszik a szaléziak.
2017 első félévében a Don Bosco Fambul jogi csoportja megkönnyítette és anyagilag segítette több fogvatartott szabadon bocsátását, akik a szaléziak kedvezményezettjei a börtönbe kerülésük óta, kifizették értük az óvadékot és a kirótt bírságot is. Hogy biztosítsák törvényes jogi eljárást a Pademba börtönben, a csapat többször találkozott a jogsegély szolgálattal, akiknek elsődleges feladata az, hogy igazságot szolgáltassanak szerte az országban azoknak, akiknek nincs hangjuk. A jogsegély szolgálat dicsérte munkát, amit a Don Bosco eddig is tett, és ígéretet tett arra, hogy teljes mértékben támogatja ezt a tevékenységet. A csapat elkészítette és visszaküldte a jogsegély szolgálatnak a testület akkreditált űrlapjait a jogi segítségnyújtók számára. Cserébe ők meglátogatták a létesítményt és megvizsgálták a lehetőséget a jogi szolgáltatások nyújtására.
A hivatal hamarosan felveszi a kapcsolatot az érdekeltekkel, felhívva rá a figyelmüket, hogy néhány fogvatartottat vádemelés nélkül tartanak fogva jóval, mint öt éve.
Sőt, mi több, minden évben az április 27-én, az ország függetlenségének évfordulóján az elnök gyakorolja kiváltságos kegyelmi előjogát és felszabadít néhány fogvatartottat. Az ország megalakulásának 54. évfordulóját összesen 144 bebörtönzöttet helyeztek szabadlábra, közöttük volt négy négyen a kedvezményezett is.
A bebörtönzöttek, akik visszakapják szabadságukat, elmennek a Don Bosco Fambulba, ahol és támogatást kapnak ruházat, élelmiszerek és pénzügyi segély formájában, hogy megkönnyítsék az utazásukat vissza a falvaikba, az otthonaikba. Egyikük megosztotta velünk saját tanácstalanságát, amikor azt mondta: „Kijönni olyan volt, mintha a pokolból a mennybe kerültem volna. Visszakapni a szabadságot egy csodálatos élmény; de amint kikerültem, azonnal, rájöttem, hogy nem tudom, hogy merre menjek, jobbra, vagy balra, mert senki sem várt rám, nem volt hová menjek aludni. Az egyetlen esélyem az volt, hogy visszamenjek az utcára, vagy... a Don Boscóba. Hála Istennek, volt számomra hely a szálláson, ez az egyetlen esélyem az életem újrakezdésére.”
Fotó: Alberto López Herrero
ANS – Freetown/Szaléziak.HU
