Főoldal / Szalézi világ / Szalézi Szent Ferenc, a névadó, példakép és védőszent
Szalézi Szent Ferenc, a névadó, példakép és védőszent
2017-01-24 Kedd | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
2017-ben Szalézi Szent Ferenc születése 450. évfordulójának évét azzal szeretnék megjelölni a magyar szaléziak, hogy egy intenzív belső, tanulási folyamattal emlékeznek meg róla és igyekeznek a szalézi rend névadóját és védőszentjét jobban megismerni.
Szalézi Ferenc-Bonaventura (1567-1622), francia püspök, teológus, lelkiségi író és egyházszervező, kiemelkedő szónok, több pápa személyes tanácsadója, egyházdoktor, patrónusa az íróknak, újságíróknak és siketeknek.
Köztudott, hogy a Pinardi-házban Don Bosco szobájának az egyetlen dísze egy Szalézi Szent Ferencről készült kép volt. Nem véletlen, hogy később róla nevezte el rendjét, hiszen ő a példakép, a védőszent, Don Bosco kezdetben mindent róla nevez el: az első oratóriumot, az első templomot, az újságot... mindent.
Egy szójátékkal a „Sales” szót a „só” és a „fény” szavakra bontja szét, és azt mondja fiainak, hogy legyenek ők is olyan „só” és „fény”, mint amilyen Szalézi Szent Ferenc volt.
Don Bosco sokszor hangsúlyozta Szalézi Szent Ferenc példáját és feladatul adta szerzeteseinek, hogy rendjük névadóját ismerjék meg.
Szalézi Szent Ferenc a szalézi lelkiség és pedagógia része, még akkor is, ha több mint kétszáz évvel a halála után keletkezett, akkor is, ha ő arisztokrata volt, a szaléziak pedig elsősorban a szegény nép fiai felé fordultak. Don Boscót ezek a külsőségekben megnyilvánuló különbségek nem zavarták, hiszen a lelki számít, ami belül van, az az igazi, és ebben nagyon is sok közös vonás volt bennük.
Szalézi Szent Ferenc apostol volt, hithirdető, író, az ima és a szeretetcselekedetek embere. A személyes kapcsolatok jelentősége és a szeretetcselekedetek által a katolikus megújulás és a protestánsokkal való párbeszéd mellett kötelezte el magát. Fontos diplomáciai és a kiengesztelődésre irányuló szolgálatot végzett európai szinten. Mindennek ellenére Szalézi Szent Ferenc egyik legjelentősebb tevékenysége a lelki vezetés volt: unokahúgának írt levelekből és kisebb értekezésekből állította össze a Bevezetés a lelkiéletbe vagy Filótea című művét, amely 1608 decemberében jelent meg nyomtatásban. Ezen írásában azt kívánta megmutatni, hogy a megszentelődés nem függ egy meghatározott élethelyzettől, vagy sajátos állapottól, hanem mindenki számára elérhető. Ez Szalézi Szent Ferenclelkiségének forradalma.
Don Bosco ennél még tovább ment, kiáll a tizenéves kőműves inasok, árva, félárva suhancok elé, és azt mondja nekik: „Nektek szentté kell lennetek!” – hirdetve a lelkek, a gondolkodás, a hit felszabadítását. „Te is lehetsz szent!” – mondja nekik, kiemelve a belső harmóniából fakadó vidámság, a derű fontosságát.
Szalézi Ferenc 1622-ben halt meg, 55 évesen. Élete teljességet tükröz szellemi válaszkeresése, tanítása által, amely nagy hatással volt a kereszténységre. Az „emberiség”, a humanizmus aspektusaiból számos dolgot megtestesített, így pl. a kultúra és az előzékenység, a szabadság és a gyengédség, a nemeslelkűség és a szolidaritás fogalmát. „Bevezetés a lelki életbe” c. művében arra hív, hogy adjuk át magunkat Istennek teljességgel megélve az életet és feladatainkat.
A dokumentum, amellyel XIII. Leó pápa egyházdoktornak nyilvánította Szalézi Szent Ferencet, pontosan ezt emeli ki az életéből, vagyis az életszentségre való meghívást, amelyet a szent mindig hirdetett. Szalézi Ferenc ezt így fogalmazta meg írásában: „Az ember a világegyetem tökéletessége; a lélek az ember tökéletessége; a szeretet a lélek tökéletessége; a szeretetcselekedet pedig a szereteté.”
„Szalézi Szent Ferenc azt hirdette, hogy minden életállapotban az életszentségre kaptunk meghívást. A fiatalok válaszoljanak nagylelkűen Krisztusnak, aki arra hív minket, hogy evangéliumát tegyük meg életünk alapszabályává” – mondta róla XVI. Benedek pápa.
Szaléziak.HU
(Részletek XVI. Benedek 2011-ben elhangzott katekéziséből Szalézi Szent Ferencről és P. Ábrahám Béla SDB előadásából.)
