Honnan is ered ez a szó, és mit jelentett eredetileg? A vakáció szó latin eredetű. Önmagában nem jelent sem nyári szünetet, sem boldogságot, sem szabadságot. A „vacatio” a latinban mentességet, hiányt, ürességet jelent.
A magyarban „iskolai szünet” értelemben honosodott meg. Első magyar szövegbeli írásos említése 1787-ből maradt fenn.
Vakáció tehát az, amikor hiányt szenvedünk, amikor hiányzik az iskola, amikor hirtelen ürességben találjuk magunkat. De szerencsére nem kell sokáig elhagyatottan és gazdátlanul lézengenünk, mert szeptemberben úgyis újra becsengetnek.
A közoktatást, és a tanéveket elválasztó szüneteket Mária Terézia vezette be.
A királynő úgy döntött, hogy szeptemberben és októberben legyen szünet, amikor a gyerekek pihenhetnek.
1777-ben adta ki a Ratio educationis, királyi-állami tanügyi rendelkezést. Egységes iskolarendszert kívánt létrehozni, és azt központi, állami irányítás alá akarta helyezni. Ezért az országot kilenc tankerületre osztotta, melyeknek központjai a következő városok voltak: Pozsony, Buda, Besztercebánya, Kassa, Győr, Pécs, Ungvár, Nagyvárad, Zágráb.
Mária Terézia elképzeléseit az oktatásról, fia, II. József 1787-ben megreformálta. Bevezette a „nyár eleji szünetet. Valószínű, ennek az aratás lehetett a fő oka. Ekkor még a gyerekek komoly segítségnek számítottak a földeken, szüleik mellett.
A gyerekek télen jártak iskolába, késő ősztől kora tavaszig, amikor nem volt munka a földeken.
Nem volt még ekkor egységes a tanév, sokszor tankerületenként változott a hossza. A falvakban legkevesebb 8 hónapos a városokban egy hónappal több.
II. József írta elő a 4 éves tankötelezettséget. Ez később 6 évre bővült, vagyis 6-12 éves korban mindenkinek az iskolapadban volt a helye.
A nyári szünet a világ minden részén a leghosszabb. De hogy hány hétig is tart, az már országonként eltér. Európában az egyik legrövidebb vakációja a svájci, ami mindössze öt hétig tart. A tanév és a szünetek hosszáról az EU-tagállamok maguk dönthetnek.
A rövidek a nyarak a Németországban, Hollandiában, Dániában, Angliában vagy Walesben tanuló diákoknak. Nekik alig valamivel több, mint hat hét a vakáció.
Kétszer ennyi ideig (12-13 hétig) tart a szünidő a balti államokban, valamint Olaszországban, Máltán és Görögországban
Magyarországon 11 hét a vakáció, akárcsak Romániában és Finnországban.
A déli féltekén, Ausztráliában például tél van és tart a tanév, decemberben és januárban, tehát az ottani nyárban van a szünet!
Dél-Afriákban novemberben ér véget a tanév, s az új január közepén kezdődik.
Brazíliában decemberben és januárban vakációznak a gyerekek, de kapnak egy hónapot télen is, vagyis júliusban.
A világon a legkevesebb szünidő Japánban van, mindössze egy hónap.
Nemcsak a szünetek hosszában változatos az egyes országok szabályozása, a vakáció kezdete és vége államonként, sőt országrészenként is eltérő lehet.
Hamburg német tartományban például már augusztus elején megkezdődik az iskola, de a skandináv országokban és Hollandiában is becsöngetnek augusztus közepén. Ezzel szemben Máltán csak szeptember végén indul a tanév, de szeptember közepéig ráérnek Görögország, Ciprus, Portugália, Spanyolország, Románia és Bajorország diákjai is.
A hosszú nyári szünet eredetileg a mezőgazdasági munkák miatt alakultak ki. Manapság az infrastruktúra is indokolhatja a két és fél hónapos vakációt. Kánikulában nem lehet hatékonyan tanulni. Ha betűz a nap az osztályterembe, ha tartósan 30 fok felett van a hőmérséklet, a diákok nehezen koncentrálnak.
Egyre több szakértő úgy látja, hogy a hosszú szünidő nem tesz jót a gyerekeknek. Kimutatták a kutatások, hogy a tananyag negyedét szeptemberre elfelejtik. A témával foglakozó kutatók három lehetséges megoldást vázoltak fel a hosszú nyári szünet okozta problémákra: meghosszabbítani a tanévet szétaprózni a szüneteket, vagy pedig államilag támogatott nyári programokat biztosítani.
De addig is amíg döntés nem születik, éljen a hosszú nyári szünidő!
hgyvk.hu/Szaléziak.hu
