Főoldal / Szalézi világ / Albánia – Missziós tapasztalat Shkodrában
Albánia – Missziós tapasztalat Shkodrában
2024-08-10 Szombat | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
Július 23. és augusztus 4. között a dél-olaszországi Boldog Michael Rua tartományban (IME) működő Szalézi Ifjúsági Mozgalom néhány fiatalja külföldön végzett missziós önkéntes tapasztalatot az albániai Scutariban található szalézi házban. Íme, amit erről a tapasztalatról számolnak be.
"A missziós tevékenységnek az volt a célja, hogy megtapasztalják a lelkigyakorlatot egy szegény környezetben, vagy legalábbis a kereszt felé tekintő szalézi animációs tevékenységet végezzenek. Konkrét bizonyítéka annak, hogy az otthontól néhány kilométerre, »pár« lépésre van egy olyan világ, amiről a leghalványabb fogalmunk sincs.
Az albán természet azonnal szembeötlik: de a lélegzetelállító természet mellett említésre méltó a nagy hit, amely minden szegletben bővelkedik. Három különböző vallás együttélése olyan dolog, amivel ezen a világon kevesen büszkélkedhetnek. (…)
És ez a mártíromság, a szenvedés földje is. Nyilvánvaló szenvedés: az idősek ráncos arcukon egy olyan rezsim jelképeit viselik, amely sok éven át pusztította őket, gyermekeiket és unokáikat. Egy albán gyerek az 1960-as években megtanult titkolózni, mielőtt megtanult volna beszélni.
Ez a nagy seb nemcsak a Shkodra város központjában található börtönön, hanem az épületek építészetén is észrevehető, amely a féktelen modernség felé hajlott, megfeledkezve arról, hogy a falaknak nagyszerű emlékük van, olyannyira, hogy merevséget árasztanak magukból.. (…)
Gur I Zi egy vidéki falu, de a remény és a szabadság a mindennapi kenyere az ott élő fiataloknak, akik valóban a közjó érdekében kockáztatnak, a „nagyobb jóért”, amelyről Don Bosco beszélt. (…)
A délelőtti foglalkozás, az élettörténetek és az a perspektíva, amelyre hitünket kivetítették, alapvető fontosságúak voltak ahhoz, hogy megmutassák a fiataloknak, hogyan adják át tapasztalataikat az együttműködéshez, és hogyan hozzák életmódjukat és Krisztus-látásukat. (…)
Gur I Zi fiataljaiok minden nyelvi akadályt ledöntöttek, kezet fogtak velünk és bizalmukba fogadtak minket, kinyitották előttünk az ajtókat, hogy megtapasztalhassuk az egyszerűség illatát a kapcsolatokban: nincs felépítmény, nincs ellentmondás, nincs kitérő. (…)
Ők a példa arra, hogy a hit létezik, és ha táplálják, kitölti az életünket. A campettóban megtapasztalt szaléziasság nemcsak a szívünket töltötte el, hanem lehetővé tette számunkra az élet és a hit konkrét megtapasztalását. Mert a lelkigyakorlat csak rögtönzött próbálkozássá válik, hacsak nem kíséri türelem és cselekvés. (…)
Az albán zászló vörös alapon egy nagy fekete sast ábrázol. A sast nem lehet megtanítani repülni. És azokat a szárnyakat letörték, megégették és összetörték. De ez a sas továbbra is büszkén siklott végig a világon, megmutatva mindenkinek azt, ami megkülönbözteti a sasokat: az erőt, az ellenállást és a szabadságot. Faleminderit Albánia... Repüljetek továbbra is magasan!”
ANS-Scutari/Szaléziak.HU
