Főoldal / Szalézi világ / Argentína - Közösségi hálózatok: a kapcsolódás terei?
Argentína - Közösségi hálózatok: a kapcsolódás terei?
2025-07-12 Tegnap | #Szalézi világ
A közösségi hálózatok a mindennapi élet részét képezik, különösen a gyermekek és serdülők számára. Ezeken a csatornákon keresztül fejezik ki magukat, találkoznak egymással, keresik az összetartozás és az identitás érzését. De érezhetik magukat kiszolgáltatottnak, nyomás alatt állónak, konfrontáltnak vagy mélyen magányosnak is. A közösségi hálózatok nem csupán eszközök: olyan színterek, amelyekben a jelentés, az önbecsülés és az identitás építésének nagy része zajlik.
Argentínában a 16 és 24 év közötti fiatalok 46%-a érzi túlterheltnek magát a közösségi hálózatok használata miatt. A lakosság 73%-a véli úgy, hogy a közösségi hálózatok stresszt generálnak, és 42%-uk az online agressziót jelöli meg a fő aggodalomra okot adó tényezőként. Továbbá a 18 és 34 év közöttiek 41%-a nyilatkozott úgy, hogy szorong vagy „küzd” a mentális egészségével.
Ezzel a helyzettel szembesülve Ferenc pápa egy kultúrával ellentétes kommunikációs stílust javasolt, és a 2025-ös Kommunikációs Világnapra írt üzenetében hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben olyan kommunikáció szükséges, amely nem enged az agressziónak. Épp ellenkezőleg, egy olyan kommunikációs stílust javasolt, amelyet Isten stílusa ihletett, aki szelídséggel, közelséggel, együttérzéssel és gyengédséggel cselekszik.
Ez a felhívás közvetlenül a digitális világgal száll szembe, amely tele van zajjal, ellentétes véleményekkel és a magamutogatás kényszerével.
Ugyanebben a szellemben a Szalézi Kongregáció Tömegtájékoztatási Szektora által kidolgozott dokumentum emlékeztet arra, hogy: „A szalézi kommunikációnak a Jó Pásztor stílusát kell tükröznie (...), közelséggel, empátiával, a meghallgatás képességével, hiteles párbeszéddel, tisztelettel és szeretettel.”
Ezek a szavak nemcsak alapelvek azok számára, akik a kommunikációt ösztönzik, hanem értékes iránymutatások mindenkinek: családoknak, tanároknak, animátoroknak, fiataloknak. Ez egy felhívás arra, hogy tegyük fel magunknak a kérdést: milyen a jelenlétünk a digitális környezetekben? Hogyan kísérjük el a fiúk és lányok belső világát, akik ezeket a tereket lakják? Mit mondunk nekik – vagy mit hallgatunk el –, amikor azt látjuk, hogy a telefon helyettesíti a beszédet vagy a találkozást?
Nem a közösségi hálózatok démonizálásáról vagy a használatuk abbahagyásáról van szó. Inkább arról, hogy feltegyük magunknak a kérdést, hogyan használjuk őket, és milyen kötelékeket építünk ki bennük. Talán elkezdhetjük apró, mindennapi döntésekkel: előítéletek nélkül meghallgatni, tudván, hogy a képernyők előtt töltött túl sok idő mögött magány vagy félelem húzódhat meg; belső szabadságra nevelni, segítve megkülönböztetni a jót és a rosszat; elősegíteni a valódi és személyes kapcsolatokat; gondoskodni a legtörékenyebbekről, biztonságos tereket és professzionális elkísérést teremteni. És mindenekelőtt gyengédséggel kommunikálni, olyan szavakkal, amelyek nem fájnak, hanem támogatnak és bátorítanak.
Az Argentína északi részén található Szent Artemide Zatti tartomány (ARN) 36 házzal rendelkezik, amelyek mindegyike egy hatalmas potenciállal rendelkező kommunikációs univerzum része. Az oratóriumok, ifjúsági központok, iskolák, plébániák, mozgalmak és csoportok aktívan jelen vannak a közösségi hálózatokon. A becslések szerint ez a szalézi ökoszisztéma összességében meghaladja a 150 000 követőt.
„Ezt a számot nem szabad alábecsülni” – írja az ARN tartomány. „Megmutatja, hogy nemcsak a közösségi hálózatokon vagyunk jelen, hanem sok embert elérünk. Ez pedig egy nagy kérdést vet fel: milyen kommunikációt építünk? Ez a nagyszerű jelenlét nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Arra ösztönöz minket, hogy olyan kommunikációt mozdítsunk elő, amely emberibb, mélyebb, közelebb áll a fiatalok valós életéhez.”
Don Bosco egy olyan játszótérről álmodott, ahol minden fiatal otthon érezheti magát, nevethet, fejlődhet, felfedezheti, hogy szeretik. Ez a játszótér ma a digitális világra is kiterjed. A jelenlét nem azt jelenti, hogy minden trendet követünk, hanem azt, hogy értelmes jelenlét vagyunk a zaj közepette. Egy olyan jelenlét, amely meghallgat, törődik, és meghívást kínál arra, hogy szabadon és reménykedve éljünk.
ANS – Córdoba/Szaléziak.HU
