Főoldal / Magyar Tartomány / Budapest - Családiasság, szeretet, bizalom
Budapest - Családiasság, szeretet, bizalom
2022-01-10 Hétfő | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
család • tartományfőnök • prédikáció •
A budapest-városmajori Jézus Szíve-templomban szeptember óta minden hónapban első pénteki konferenciabeszédeket tartanak a családról, a magyar családokért. Szentmise keretében meghívott egyházi személyek mondanak szentbeszédet a témában. Január 7-én Andrásfalvy János SDB szalézi tartományfőnök A családiasság szeretetet szül címmel osztotta meg gondolatait.
A szentmise kezdetén Forgács Alajos, a templom plébánosa köszöntötte a megjelenteket. Felidézte, hogy csaknem negyven évvel ezelőtt, varsányi plébánosként ismerte meg az akkor még gyermek, ministráns Andrásfalvy Jánost, akivel azóta is többször találkozott. Elmondta azt is, hogy a szalézi tartományfőnök jelmondata: „Mindenekelőtt szeressétek egymást!” (1Pt 4,8).
A szentmisét mindenekelőtt a családokért ajánlották fel. Az evangélium Szent Máté könyvéből hangzott el, az a szakasz, amely leírja, hogy Jézus, miután meghallotta, hogy Keresztelő Jánost Heródes fogságba vetette, visszavonult Galileába és tanítani kezdett, sokakat meggyógyított (4,12–17.23–25).
A címhez kapcsolódva Don Bosco szalézi rendalapító szavait idézte Andrásfalvy János: „a szeretet pedig bizalmat szül”. Emlékeztetett rá, hogy a szaléziak idén Szalézi Szent Ferenc-évet tartanak annak emlékére, hogy a szent négyszáz évvel ezelőtt, 1622. december 28-án adta vissza lelkét Teremtőjének.
A tartományfőnök rámutatott a két szent, Szalézi Szent Ferenc és a szalézi rend alapítója, Bosco Szent János életének párhuzamaira: mindketten vallották, hogy Szűz Mária által juthatunk el legkönnyebben Jézushoz. Don Bosco az elmúlt több mint százötven évben több millió fiatalt és felnőttet vonzott Krisztushoz az életpéldáján keresztül, mély Mária-tiszteletének segítségével. Don Ángel Fernández Artime jelenlegi szalézi rendfőnök januári üzenetében úgy fogalmazott: Szalézi Szent Ferenc és Bosco Szent János két óriás, akiknek vállain nyugszik a szalézi karizma. Mögöttük pedig két szent anyuka áll, mindketten mély tisztelői Szűz Máriának, egyikük Franciska, Szalézi Ferenc, másikuk pedig Margit, Don Bosco édesanyja. A tartományfőnök kiemelte Jézus földi nevelőapjának szerepét is, és emlékeztetett rá, hogy a szalézi rend megalapítását követően Don Bosco a rendházaik gazdasági ügyeit Szent József pártfogására bízta.
Don Bosco számára a család tágabb fogalom volt a hagyományos családnál, mert világméretű lelki családot hozott létre, amely száznál több országban van jelen. Mi a kulcsa a családiasságnak, amely szeretetet szül? – tette fel a kérdést Andrásfalvy János. – A szentek és szent dolgok és értékek kellő tisztelete biztos, hogy az egyik kulcs ehhez. Szalézi Szent Ferenc a kommunikációval kapcsolatban azt mondta: egy csöpp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel. Ha valamiben túlozni kell, akkor azt mindenképpen a szelídség és a kedvesség oldalán tegyük. Don Boscónak pedig alapelve volt, hogy a családiasság szeretetet szül, a szeretet pedig bizalmat. Ezt a lelkületet Mária vezetésével vidámsággal, kedvességgel és figyelmességgel lehet elérni.
Don Bosco 1841. december 8-án, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén hittanra kezdte tanítani a tizenhat éves árva kőművesinast, Garelli Bertalant – idézte fel a kezdeteket a tartományfőnök. – Ez a nap a szalézi oratórium hivatalos „születésnapja”. Először a fiú kilenc barátja, majd később százak csatlakoztak hozzá. Az oratóriumot a családiasság, vidámság, bizalom légköre hatja át. A családiasság nagyfokú, hűséges figyelmesség, ami áldozatot követel tőlünk, ám ha ez megvan, akkor a vidámság is megvalósul. Rengeteg beszélgetés, játék, tanítás, közös étkezés, gyóntatás jellemezte az ottani életet, idővel pedig szállást is biztosítottak a fiatalok számára. Don Bosco lelkületét jól tükrözi, hogy leveleiben „Kedves Fiacskáim”-nak nevezte a rábízottakat. Igyekezett megtanítani őket a hiteles Mária-tiszteletre, ami erőt ad majd nekik, hogy becsületes állampolgárok és jó keresztények legyenek, építsék Isten országát a társadalomban. Hatalmas mozgalom indult el Olaszországban Don Bosco tevékenysége nyomán az 1880-as években, a kapitalizmus kibontakozása idején. Fizikai valóságában már több mint százharminc éve nincs közöttünk a rendalapító, de lelkisége és szellemisége ma is él. Híres mondása volt: „Légy vidám és tedd a jót, a verebeket pedig hagyd csiripelni!”
János atya megemlítette, hogy az egyik kisvárosi szakiskolájukba sok olyan tanuló jár, akiknek szülei nem készítettek szendvicset, vannak, akiknek otthonában nincs bevezetve a víz, a kút messze van, legtöbbjüknek senki nem segít otthon a lecke megírásában, a szülő is csak nehezen vagy egyáltalán nem tud olvasni. Közülük sokan megérzik, hogy Don Bosco ma is él, amikor a szaléziak segítenek, foglalkoznak velük, ha szükséges, önkéntesként is, figyelnek rájuk.
A szaléziak hazai tartományfőnöke arról is beszélt, a mai Magyarországon sokan élnek magányban, elszigeteltségben, és vannak, akiknek már erejük sincsen kitörni ebből. A családiasság, a szeretet és a bizalom, az ebben élő közösség adhat erőt a család alapításához. Szükséges azonban lelki alap ahhoz, hogy a család jól tudjon működni. Ezért imádkoznunk kell, ezért van most jelen itt ez a kedves közösség is – mondta Andrásfalvy János.
Hozzátette: a család ma különösen rá van szorulva a védelemre, támogatásra. Érdekes tendenciák kezdenek eluralkodni. Ferenc pápa néhány nappal ezelőtt azt mondta: „Az egoizmus egyik formájának tanúi vagyunk napjainkban. Azt látjuk, vannak, akik egyáltalán nem akarnak gyermeket, néha egyet vállalnak, többet nem, de vannak kutyáik és macskáik, akik elfoglalják a gyermekek helyét. Nevethetnek rajta, de ez a valóság.” Egy püspök atya pedig azt emelte ki újévi üzenetében, hogy 1981 óta 800 ezerrel csökkent Magyarország népessége, a külföldről bevándorolt magyarok nélkül egymillió-kétszázezer lenne ez a szám. A Kopp Mária Intézet kutatása megállapította: a világjárvány idején többen jutottak közelebb családtagjaikhoz, mint ahányan eltávolodtak. Az elvált szülők körében végzett vizsgálatokból viszont az derült ki: a válások fő oka a kommunikáció hiányos volta.
Kérdezzük meg magunktól, fölhasználjuk-e a megpróbáltatásokat, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, szeretteinkhez – biztatott a szónok. – Ez részben saját döntésünk is. Az is érdekes, hogy a mai fiatalok kettőnél több gyereket szeretnének, ám a valóságban ennél kevesebb gyermek születik. Ha azonban imádkozunk hitben, szeretetben, reményben, és ugyanilyen szellemben kommunikálunk egymással, közösséget építünk, akkor megteremtődnek azok a lelki alapok, amelyek szükségesek a valódi családiassághoz.
Andrásfalvy János végezetül megismételte: a családiasság szeretet szül, a szeretet pedig bizalmat. Így buzdított: „Szalézi Szent Ferenc évében édesítsük meg a kommunikációnkat a szelídségnek azzal az egy csöpp mézével, amit a Mestertől, Jézustól tudunk eltanulni. Kérjük az Ő kegyelmét!”
Fotó: Lambert Attila
Forrás: Magyar Kurír
https://www.magyarkurir.hu/Szaléziak.HU
