Főoldal / Szalézi világ / Franciaország - Szalézi pedagógia „Papi, a bohóc” módján
Franciaország - Szalézi pedagógia „Papi, a bohóc” módján
2021-05-04 Kedd | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
Aveyronban, az Occitania régió francia megyéjében hat általános iskola működik, amelyek a "Don Bosco hálózat" részét képezik. Ezen iskolák gyermekeinek nemrégiben kissé különleges látogatásban volt részük: a francia és dél-belga szalézi tartomány tartományfőnöke, Daniel Federspiel atya megkérte Papit, a bohócot, hogy menjen el hozzájuk. De mi történik, amikor Papi, a bohóc eljön az órára? A rövid történet a szalézi pedagógia lényegét mutatja be...
Az egész Federspiel atya levelével kezdődik, amelyben a szalézi elmondja, hogy utazásai során hogyan ismerkedett meg ezzel a bohóccal, akit párizsi iskolájában fogadott, és úgy gondolta, hogy segíthet neki. Azonban hamar kiderült, hogy a szegény bohóc nem tud olvasni, írni és számolni, mert gyermekkorában nem tudott iskolába járni, és most, még ha szeretett volna is tanulni, félt, hogy kigúnyolják.
A tartományfőnök levelének felolvasása után az összes gyerek azt mondta, hogy örömmel fogadják őt, és megnyugtatták, hogy "mindenki a saját tempójában halad", "nem hagyják egyedül", "megmagyarázzák neki"," nem fogják kigúnyolni", "mindannyian azért vannak itt, hogy tanuljanak!"...
És így Papi bohóc minden osztályba elment, hogy a diákok megosszák vele az ismereteiket és taníthassák egy kicsit. Az egyik osztályban megtanult szótagolva olvasni, tanult a szavakról és mondatokról és számításokat végezni, de nem túl nehezeket; egy másikban a kétszámjegyű szorzásról tanult. Az idősebb gyerekek megtanították azonosítani az állítmányt és a tárgyat, osztani, sőt még a geometriát is…
A tanulók számára ez egy nyilvánvaló alkalom volt arra, hogy elgondolkodjanak a vendégszeretetről, a másság elfogadásáról és a mások iránti tiszteletről. Mindegyikük saját szintjén képes volt felajánlani a tudását és segíteni a szegény bohócot gyengeségeinek legyőzésében. Felismerték a tanulási nehézségeket és rájöttek, hogy milyen szerencsések, hogy megtanulhatták és továbbadhatták tudásukat. A tanárok számára ez a megkönnyebbülés pillanata volt ezekben az "igazán nehéz időkben", valamint egy mód arra, hogy visszatérjenek pályaválasztásuk gyökereihez.
A maga részéről a bohóc, egy kiváló bűvész, cserébe néhány mágikus trükköt tanított nekik: „Te taníts meg nekem, amit tudsz, én pedig megtanítalak varázsolni” – szólt a megegyezés.
Ezeknek a találkozóknak a középpontjában az az üzenet áll, amelyet Papi, a bohóc adott tovább: „Nem azért vagyunk gazdagok, mert valamit birtoklunk, hanem mert megtanultuk, hogyan kell megosztani.”
Az élmény a bohóc egy újabb levelével zárult, ezúttal a Párizsból, aki köszönetet mondott mindenkinek, hogy ilyen rövid idő alatt, ennyi türelemmel és szeretettel segítettek neki a fejlődésben.
ANS – Párizs/Szaléziak.HU
