Főoldal / Szalézi világ / India – „Nem voltam méltó rá, hogy mártír legyek”
India – „Nem voltam méltó rá, hogy mártír legyek”
2017-12-29 Péntek | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
India •
2017 eseménydús év volt a Szalézi Család számára világszerte, és minden bizonnyal a sok epizód között, amelyekre örömmel és hálával fogunk emlékezni, ott van az indiai szalézi misszionárius, Tom Uzhunnalil atya kiszabadulása 18 hónappal az elrablása után. Ma visszaemlékezik a történtekre és beszél tapasztalatairól, egy újabb perspektívából szemlélve az eseményeket.
Túsz, potenciális áldozat, és sokak számára az inspiráció forrása - ez az út, amit Tom atya az elmúlt hónapokban megtett. Az elmúlt hetekben, miután átvette a Teréz anya-díjat, a szalézi atya újra beszélt arról, hogy mit élt át, és más szempontokat is felvetett elrablása ügyében.
„Hogy éberen tartsam a lelkemet, felidéztem az evangélium olyan verseit, amelyekben Jézus azt mondja, hogy ne aggódjunk, mert még a hajszálakat is számon tartja a fejünkön. Tehát tudtam, hogy mindaz, ami történt, a Mennyei Atya jóváhagyásával történt. (...) Szeretett, áldott Atyánk sosem adna nekünk semmi rosszat; időnként szenvedésnek tűnhetett, de a végén, ami engem illet, látom, hogy nem voltam elég szerencsés vagy elég méltó arra, hogy mártír legyek.”
„Mindezen eseményekben – folytatja – látom Isten kezét. Neki van egy küldetése mindannyiunk számára. Talán az én küldetésem az volt, hogy visszatérjek Jemenbe és erőt adjak a nővéreknek, mivel nem öltek meg, talán az Úr azt akarta, hogy imádkozzak ezekért az emberekért, mert az emberrablók is megváltozhatnak.”
„Tudom, hogy a családom, az egész Szalézi Család és a Szentatya is imádkozott értem. Még a hinduk és a muzulmán testvérek is mindannyian imádkoztak, és ezek az imák segítettek, hogy megőrizzem a belső nyugalmamat és óvtak meg a szenvedéstől. Lehet, hogy ma már mentálisan zavart lennék, vagy elvesztettem volna az ép eszemet, de ez nem történt meg, nincsenek rémálmaim, semmi. Ez az Úr kegyelme, amit sokak imáinak köszönhetek” – szögezi le Tom atya.
Végül, nagy hittel zárja gondolatait: „Isten mindent jól lát, azt is látja, hogy a 18 hónap alatt min mentem keresztül, a visszatérésemet Jemenbe, majd a kiszabadulásomat... Isten arra használta ezt az alkalmat, hogy megerősítse az emberek hitét, mint bizonyítékot arra, hogy Ő létezik, hogy élő Isten, és válaszol az imáinkra.”
ANS – Mumbai/Szaléziak.HU
