Főoldal / Szalézi világ / Lesotho – 130 év után a remény jelzőfényévé válni Dél-Afrikában
Lesotho – 130 év után a remény jelzőfényévé válni Dél-Afrikában
2025-09-11 Tegnap | #Szalézi világ
Dél-Afrika szívében, eSwatini (Szváziföld), Lesotho és Dél-Afrika természeti szépségei és társadalmi kihívásai közepette a szaléziak 130 éves missziós jelenlétüket ünneplik. A jubileumi év, az Egyetemes Káptalan és a történelmi évfordulók idején a Dél-afrikai Tartomány megosztja a remény jeleit: Don Bosco karizmája iránti hűséget, a fiatalok iránti oktatási és lelkipásztori elkötelezettséget, valamint egy olyan nemzetközi közösség erejét, amely testvériséget és ellenálló képességet mutat. A kihívások ellenére a fiatalok lelkesedése, a helyi kultúrák gazdagsága és az Ubuntu lelkisége továbbra is utat mutat a közösség jövője felé.
Testvéri üdvözlet Afrika-Madagaszkár Régió (AFM) legkisebb altartományából, ahol a legrégebben vannak jelen a szaléziak (az első öt rendtársat Don Rua küldte 1896-ban). Idén köszönetet mondunk annak a 130 szalézi rendtársnak, akik a három országban dolgoztak, és akik most a mennyből közbenjárnak értünk. "A kicsi szép"!
Az AFM területén 65 millió ember él, akik 12 hivatalos nyelven kommunikálnak, számos természeti csoda és hatalmas földalatti erőforrások közepette. Afrika azon kevés országai közé tartozunk, ahol a katolikusok elenyésző kisebbséget alkotnak más keresztény egyházakhoz képest, mindössze 5 millió hívővel.
A remény milyen jeleit keresik fiataljaink és társadalmunk?
Először is, igyekszünk leküzdeni a gazdagok és szegények közötti növekvő szakadék hírhedt világrekordjait (100 000 milliomos a 15 millió munkanélküli fiatallal szemben), a biztonság hiányát és a mindennapi életben növekvő erőszakot, valamint az oktatási rendszer összeomlását, amely egy új, több millió analfabétát számláló generációt hozott létre, akik különféle függőségekkel (alkohol, drogok stb.) küzdenek. Továbbá, 30 évvel az apartheid rezsim 1994-es vége után a társadalom és az egyház még mindig megosztott a különböző közösségek között a gazdaság, a lehetőségek és számos, még be nem gyógyult seb tekintetében. Valójában a "szivárvány nemzet" közössége számos "réssel" küzd, amelyeket csak az evangélium értékeivel lehet kitölteni.
Milyen remény jeleit keresi a Dél-afrikai Katolikus Egyház?
A szerzetesi elöljárók és püspökök 2024-es, háromévente megrendezett „Közös tanúságtétel” találkozóján részt véve számos hanyatlási jelet tapasztaltunk: kevesebb hívő, hiányoznak a papi és szerzetesi hivatások, elöregedő és csökkenő számú szerzetes, egyes egyházmegyék csőddel néznek szembe, valamint a katolikus intézmények (egészségügy, oktatás, szociális munka vagy média) folyamatos csökkenése/hanyatlása az elkötelezett szerzetesek és világiak számának meredek csökkenése miatt. A Katolikus Püspöki Konferencia (SACBC – amely magában foglalja Botswanát, e-Szváziföldet és Dél-Afrikát) prioritásként jelölte meg az alkoholtól és más szerektől függő fiatalok megsegítését.
A remény milyen jeleit keresik a dél-afrikai szaléziak?
Naponta imádkozunk új szalézi hivatásokért, hogy új misszionáriusokat fogadhassunk. Az Angol-Ír Tartomány korszaka (1988-ig) véget ért, és az Afrika Projekt nem foglalta magában a kontinens déli csücskét. 70 év után eSwatini-ban (Szváziföld) és 45 év után Lesothóban mindössze 4 helyi hivatásunk van mindkét királyságban. Ma már csak öt fiatal rendtársunk és négy novíciusunk van kezdeti képzésben. Afrika legkisebb altartománya, Madagaszkár azonban hét helyi közösségén keresztül felelős az oktatásért és a lelkigondozásért hat nagy plébánián, 18 általános- és középiskolában, három szakképző központban (TVET) és számos szociális jóléti programban. Tartományi közösségünk, amelynek 7 közösségében 35 szalézi él 18 különböző nemzetiségű taggal, nagy ajándék és egyben kihívás is, amelyet fel kell vállalnunk.
Dél-Afrika kisebbségi és törékeny katolikus közösségeként
Hisszük, hogy az egyetlen előrevezető út az, ha több hidat és közösséget építünk a szerzetesek és az egyházmegyék között: minél gyengébbek vagyunk, annál inkább törekszünk az együttműködésre. Mivel az egész Katolikus Egyház a fiatalokra igyekszik összpontosítani, Don Boscót a püspökök az ifjúsági szolgálat védőszentjének választották, és kilencedét a legtöbb egyházmegyében és plébánián buzgón ünneplik a lelkipásztori év elején.
Szaléziakként és a Szalézi Család tagjaiként folyamatosan bátorítjuk egymást: ez egy „folyamatban lévő munka”
Az elmúlt két évben, a rendfőnök meghívását követően, arra törekedtünk, hogy újjáélesszük szalézi karizmánkat, a közös vízió és irány bölcsességével (kezdve az éves tartományi gyűléssel), a helyes irányba tett apró és egyszerű napi lépések sorozatával, valamint a személyes és közösségi megtérés bölcsességével.
Hálásak vagyunk Pascual Chávez atya bátorításáért a 2024-es tartományi káptalanunkra: „ Jól tudjátok, hogy nehezebb, de nem lehetetlen »újra megtalálni« [a karizmát], mint megalapítani, mert vannak olyan szokások, hozzáállások vagy viselkedések, amelyek nem felelnek meg Szent Alapítónk, Don Bosco szellemének és élettervének, és joguk van az »állampolgársághoz« [a tartományban]. Valóban szükség van arra, hogy minden rendtársunk valóban megtérjen Istenhez, az evangéliumot tekintve az élet legfőbb szabályának, és az egész tartomány Don Boscóhoz, az Alapszabályokat valódi élettervként vállalva.”
Pascual atya tanácsát és elkötelezettségét helyeselték: „Legyünk szenvedélyesebbek Jézus iránt és szenteljük magunkat a fiataloknak”, fektessünk be a személyes megtérésbe (teremtsünk egy szent teret az életünkben, hogy Jézus átalakíthassa), a közösségi megtérésbe (fektessünk be az egy témára épülő, szisztematikus, havi folyamatos képzésbe), és a tartományi megtérésbe (a tartományi mentalitás előmozdítása az „Egy szív, egy lélek” – a tartományi gyűlésünk gyümölcse – révén), valamint az igazgatók havi online találkozóiba.
Boldog Rua Mihály altartományunk emlékkártyáján mind a 46 rendtárs és 4 novícius arca mellett (35-en a 7 közösségünkben élnek, 7-en külföldön képzésen vesznek részt, 5 vízumra vár, köztük egy a San Callisto katakombákban szolgál és egy misszionárius, aki kemoterápián esik át Lengyelországban). Áldásnak tartjuk azt is, hogy egyre több misszionárius rendtársunk van, akiket a rendfőnök meghatározott időre más afrikai tartományokból (AFC, ACC, ANN, ATE, MDG és ZMB) küldött segítségünkre. Mélységesen hálásak vagyunk mindegyik fiatal rendtársnak. Hisszük, hogy az ő segítségükkel kézzelfoghatóvá válik a karizmatikus megújulásba vetett reményünk. Altartományunk – Afrika legkisebb tartománya, Madagaszkár – alapítása után közel 40 évvel még mindig nem rendelkezik megfelelő tartományfőnökséggel. Az építkezés a rendfőnök segítségével csak tavaly kezdődött. Itt is azt mondjuk: "folyamatban van a munka"...
Szeretnénk megosztani a remény szerény jeleit mind a 92 másik Tartománnyal az Egyetemes Káptalan ezen értékes időszakában. Az AFM egyedülálló, 31 éves tapasztalattal rendelkezik a helyi misszionárius önkéntesek terén (1994 óta részt vesznek az ifjúsági szolgálatban a johannesburgi Bosco Ifjúsági Központban), valamint a 2001 óta működő „Love Matters” programban a serdülők egészséges szexuális fejlődéséért. Valójában önkénteseink, akik egy teljes évig részt vesznek közösségünk életében, missziónk és a Szalézi Család lassan növekvő új csoportjainak (VDB, szalézi munkatársak és Don Bosco voltnövendékei) legértékesebb tagjai.
Fokvárosi anyaházunk jövőre ünnepli fennállásának százharmincadik (130.) évfordulóját, és a szalézi missziók százötvenedik (150.) évfordulója alkalmából a Kínai Tartomány segítségével létrehoztunk egy különleges „Szent Luigi Versiglia emlékszobát”, ahol protomártírunk egy napot töltött 1917 májusában, Olaszországból Kína-Makaóba való visszatérése során.
Don Bosco „Ubuntu” – zsinati út
„Neked köszönhetjük, hogy itt vagyunk!” – Az Ubuntu a dél-afrikai kultúrák egyik hozzájárulása a globális közösséghez. A nguni nyelvben ez a szó azt jelenti: „Én vagyok, mert te vagy!” (Más lehetséges fordításban: „Én létezem, mert te létezel”). Tavaly elindítottuk az „Eco Ubuntu ” projektet (egy 3 éves környezettudatossági projektet), amelyben körülbelül 15 000 fiatal vesz részt 7 közösségünkből Szváziföldön, Lesothóban és Dél-Afrikában. A 2024-es Ifjúsági Zsinat csodálatos megünneplése és megosztása mellett a 300 fiatalunk [akik részt vettek] különösen dédelgeti az Ubuntut az emlékeiben. Lelkesedésük inspiráció forrása. Az AFM-nek szüksége van rád: Neked köszönhetően vagyunk itt!
donbosco.press/Szaléziak.HU
