Főoldal / Magyar Tartomány / Napról napra Don Boscóval - Kilencven évig fog élni
Napról napra Don Boscóval - Kilencven évig fog élni
2022-01-26 Szerda | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Nagy bátorítására szolgált Don Bosco jótevőinek az a gondolat, hogy azzal, hogy őt segítették, közreműködtek Isten tervében, de sokkal nagyobb volt a vigasztalás, hogy biztosak lehettek a vele való szeretetteljes és folytonos kapcsolatban.
Mielőtt az 1839/40-es tanév befejeződött volna, a szemináriumba jött az ifjú Giorgio Moglia, akit az apja küldött, hogy kérje meg Don Boscót, jöjjön el Moncuccóba, és legyen a keresztapja Luigi Moglia utolsó fiának, akinél csordásként szolgált 1827 és ’28 között. Ez az újszülött egyszer majd az oratóriumban fog tanulni, és mindig Don Bosco asztalánál eszik. Don Bosco elfogadta a meghívást, ezzel akarta kimutatni háláját a család iránt, aki őt gyermekkorában vendégül látta.
A keresztelő, amelyben a gyermek a János nevet kapta, és egy szerény lakoma után a kispap távozása előtt felment Dorotea asszonyhoz, hogy üdvözölje. Ő pedig elpanaszolta neki, hogy úgy érzi, elhagyja az ereje, és annak a félelmének adott hangot, hogy soha nem lesz többet egészséges.
János ezt mondta neki:
– Legyen bátor és derűs, el fogja érni a kilencvenéves kort.
Az asszony túlélte Boscót, és minden nap fohászkodott hozzá, mert egészen biztos volt abban, hogy az égből hallgatja őt. Kilencvenegy éves korában hunyt el, Isten szolgájának a képét szorítva a keblére, akit annyira segített annakidején.
(vö. Memorie Biografiche, I. 485.)
Forrás: Michele Molineris - Napról napra Don Boscóval, Don Bosco Kiadó 2008
Szaléziak.HU
