Főoldal / Magyar Tartomány / Óbuda – Szalézi munkatársak közgyűlése: ígéretes jövőkép
Óbuda – Szalézi munkatársak közgyűlése: ígéretes jövőkép
2021-06-20 Vasárnap | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Az óbudai szalézi tartományfőnökség régi épületegyüttesének Don Ruáról elnevezett nagytermében tartották meg június 19-én a szalézi munkatársak közgyűlését, amelyen elbúcsúztatták a régi és megválasztották az új elnökségi tagokat. A személyes együttlét alkalmat adott a nap folyamán a közös növekedésre, lelki épülésre is.
Elsőnek Marillai Andrea leköszönő koordinátor üdvözölte a megjelenteket, megelégedéssel nyugtázva, hogy számos csoportból eljöttek a munkatársak erre a fontos eseményre, Kazincbarcikától Nyergesújfaluig, Szombathelytől Újpesten át a vácszentlászlói alakuló csoporton keresztül az óbudai házigazdákig. Megosztotta örömét, hogy hosszú idő után ismét személyesen találkozhatnak, majd átadta a szót Andrásfalvy János tartományfőnöknek.
A tartományfőnök, aki elöljáróvá kinevezése után is megtartotta a szalézi munkatársak rendi delegátusának tisztjét, üdvözölte a megjelenteket. Rövid bevezető előadásában hangsúlyozta a remény és az Eucharisztia jelentőségét. Idézett a rendfőnök idei strennájához fűzött magyarázatból, amely szerint „az Eucharisztia a remény, melynek jegyében minden sikerülni fog és a felhők mögül kisüt a nap”. Értékelve az elmúlt időszakot kihangsúlyozta, hogy a járvány idejen többen jelentkeztek szalézi munkatársnak a fiatalabb korosztályból, a felkészítés jegyében elindult egy újfajta képzés, tömeges virágzás tapasztalható. „A jövőképünk ígéretes – mondta a tartományfőnök. - Legyünk képesek a fiatalok megmentésére: ahol vagyunk, ott, ahogy lehet, úgy!”
A bevezető előadás után kezdetét vette a közgyűlés hivatalos része. Először a koordinátor részletezte az előző év pénzügyi beszámolóját, amelyből kiderült, hogy annak ellenére, hogy a munkatársak mintegy csak a fele fizette be az éves tagdíjat a tavalyi és az idei évre, a pályázatoknak és az 1% juttatásoknak köszönhetően pénzügyileg pozitív évet zárhattak.
A beszámoló elfogadása után következett az elnökségi tagok megválasztása. Bemutatkoztak a jelöltek: Bángi-Magyar Attila (Óbuda), Bene Tünde (Mogyoród), Bittsánszky Márton (Óbuda), Lengyel Erzsébet (Nyergesújfalu), Ónodi Gábor (Óbuda) és Simon Zoltán (Vácszentlászló), majd a szavazás következett.
A szavazatok összeszámlálása alatt a leköszönő elnökség beszámolt az elmúlt három, ill. hat év munkájáról, amiből kitűnt, hogy a járvány negatív hatásai és a bezártság ellenére sok mindent sikerült megvalósítani. Egy másfajta módon igyekeztek erősíteni az összetartozást és tartani a kapcsolatot. A találkozások, megbeszélések és a megerősítő munkatársi lelkigyakorlat átkerült a virtuális térbe, a fórum pedig a járvány miatt sajnos elmaradt. Csak a „régebb óta fiatalok” lelkigyakorlatát sikerült személyes jelenléttel megvalósítani, amelynek nagy sikere volt.
A munkatársak tapssal fejezték ki köszönetüket a leköszönő elnökségnek az előző időszakban kifejtett munkáért, majd a tartományfőnök külön megköszönte Marillai Andrea leköszönő koordinátornak, Bángi-Magyar Anna leköszönő titkárnak és Sárvári Miklós leköszönő formációs felelősnek a hatéves munkát és erőfeszítést, amely igen gyümölcsözőnek mutatkozott.
A szavazatok összesítése után a számlálóbizottság bejelentette, hogy a következő hároméves időszak elnökségi tagjainak Bángi-Magyar Attilát, Bittsánszky Mártont, Lengyel Erzsébetet, Ónodi Gábort és Simon Zoltánt választották meg.
A rövid ebédszünet után Sárvári Miklós, a munkatársak formációs felelőse rövid előadásában szólt Paolo Albera, Don Bosco második utóda személyéről és életútjáról, emellett Rua Mihály, Albera Pál és Cagliero János, misszós püspök példáján keresztül kiemelte, hogyan nevelte ki Don Bosco az oratórium tehetséges fiataljaiból utódait.
A tisztújító közgyűlést szentmisével zárták a szalézi munkatársak, amelyet Andrásfalvy János tartományfőnök atya mutatott be a Segítő Szűz Mária-kápolnában.
„Munkatársként nagyon nagy küldetésetek van, hogy egy egyházképet, közösségképet sugározzatok Krisztus tanítványaként Don Bosco lelkiségében, amit egészen közel tudunk vinni az emberek szívéhez” – mondta szentbeszédében a munkatársaknak a tartományfőnök, majd az Apostoli életútból idézve így folytatta: „A remény és jövő alapjait megmutatni , képviselve az emberszeretetet – ezen elmélkedve biztos küldetést kapunk. Az egyházi közösségek gyakorlati megvalósítását tudjuk nyújtani a most még jobban elszigetelődött embereknek.”
„A Segítő Szűz Mária kápolnában különösen is át tudjuk élni a Szűzanya egészen rendkívüli vezetésének értékét, aki mindig új ötletekkel, lehetőségekkel ajándékoz meg bennünket” – mutatott rá a tartományfőnök, majd Don Bosco édesanyja, Margit mama példájával folytatta: „Különösen fontos a kereszténység hétköznapi megélése, amikor nem nagy címekre, őrült nagy tettekre törekszünk, hanem azt megtenni, amit megteszünk, ott, ahol vagyunk, egyszerű cselekvési stílusban. Akkor járunk jó úton, ha Don Bosco példáját követve alázattal szolgálunk, és ehhez kérjük a Jóisten kegyelmét” – zárta mondandóját a szalézi munkatársaknak Andrásfalvy János.
Szaléziak.HU
