Főoldal / Szalézi világ / Olaszország – „A láthatatlanok keresztútja 2025”: remény a peremen élőknek
Olaszország – „A láthatatlanok keresztútja 2025”: remény a peremen élőknek
2025-04-18 Péntek | #Szalézi világ
nagyböjt • Olaszország •
A római Jézus Szent Szíve szalézi bazilika – amely közvetlenül a város főpályaudvarával szemben található, és ugyanannak a komplexumnak a része, ahol a szalézi rendfőnökség is található – immár második egymást követő évben csatlakozott az egyházmegyei Caritas kezdeményezéséhez, „A láthatatlanok keresztútja” elnevezésű kezdeményezéshez.
Az imádságos körmenet a szalézi bazilikánál kezdődött, és végigkanyargott a Via Marsala mentén, amely a városi marginalizálódás jelképe. Az imán keresztül megemlékeztek a szegényekről, a kirekesztettekről és a sok mai „keresztre feszítettről”: az adósságtól és magánytól megterhelt családokról, az elutasított migránsokról, a láthatatlan férfiakról és nőkről, valamint azokról, akik a megkeményedett szívek közönyétől szenvednek.
A kezdeményezés része volt a Római Caritas által a 2025-ös jubileumi évre szervezett rendezvényeinek, amelyek arra hívják az embereket, hogy „a remény zarándokaiként” éljék meg ezt az időt. Felhívás arra, hogy a hitet a közelség konkrét aktusaként éljük meg, felismerve a peremre szorultak arcában egy útitársat, valakit, akivel együtt járhatunk, és osztozhatunk a reményben.
A körmenetre 2025. április 11-én, pénteken késő délután és este került sor. A körmenetet Michele Di Tolve római segédpüspök vezette, akit Javier Ortiz, a szalézi bazilika plébánosa kísért. Az első állomás magában a bazilikában volt. Az elmélkedéseket tartalmazó füzetben ez áll: „Ma este úgy döntünk, hogy nem csak a körülöttünk lévőket látjuk, hanem megengedjük magunknak, hogy lássanak – hogy megérintsen minket a másik tekintete, egy olyan tekintet, amely mélyen átformálhat bennünket. Ebben a tekintetben megtalálhatjuk Istent.”
Innen a menet a Via Marsala utcára vonult. Közönséges polgárok, a plébániák hívői, nővérek és papok, fiatal önkéntesek és sok szegény – köztük a „Luigi Di Liegro” Caritas menhely vendégei és a „II. János Pál” leveskonyha vendégei – együtt haladtak, elvegyülve a péntek esti tömegben.
Az imádságos felvonulás felkeltette a turisták és a helyi lakosok figyelmét. Az útvonalon elmélkedéseket olvastak fel – ezeket Giuliana, Carlo, Manuele, Marta, Renata, Irina és Andrea írták –, akik a periférián élnek, de sokak segítségének köszönhetően esélyt kaptak az újrakezdésre.
A naplementével a menet elérte végcélját: a „Luigi di Liegro” Caritas menedékházat. Ez ugyanaz a menhely, amelyet Ferenc pápa 2015. december 18-án meglátogatott, ahol az Irgalmasság Jubileuma alkalmából megnyitotta az Irgalmasság Szent Kapuját. Ebből az alkalomból a pápa megjegyezte:
"Ez az az ajtó, ahol olyan sok eldobott embernek segítenek. Segítsen mindannyiunknak megérteni, hogy milyen szép lenne, ha mindannyian, minden római valamilyen módon eldtaszítottnak érezné magát, és felismernék, hogy szükségük van Isten segítségére."
Di Tolve püspök az eseményről szólva ezt mondta:
"Emlékeznünk kell Jézus Zákeusra vetett pillantására. Amikor hagyjuk, hogy testvérünk tekintete találkozzon velünk, rájövünk, hogy az Úr keres minket ebben a tekintetben. Ennek szeretnénk tanúi lenni: alázatosan járni mások között, miközben a körülöttünk lévők tekintetével találkozunk."
Giustino Trincia, a római Caritas igazgatója ezt az érzést erősítette meg:
"Ez egy város tele láthatatlan emberekkel – jól láthatóak, de oly gyakran figyelmen kívül hagyják őket. Tehát az üzenet, amit ezzel a keresztúttal hozunk, a látásról és a láthatóvá válásról szól. De a reményről is szól: a keresztút végső soron a megfeszített, de feltámadt Jézus Krisztushoz vezet, aki legyőzi a halált."
ANS-Róma/Szaléziak.HU
