Főoldal / Szalézi világ / Pápua Új-Guinea - A világ más szemüvegen keresztül
Pápua Új-Guinea - A világ más szemüvegen keresztül
2020-08-12 Szerda | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
„A COVID-19-el kapcsolatos bezártság volt a legfélelmetesebb idő az életemben, és hasonló élmény volt ez a legtöbb társam számára is” – számol be egy fiatal a borokói Don Bosco Technológiai Intézetből a világjárvány második hullámáról.
Számunkra Port Moresby-ben ez volt a második alkalom a világjárvány kezdete óta, hogy házi karantént vezettek be. Emberek milliói halnak meg a világon a COVID-19 vírus miatt. Pápua Új-Guineát nem érintette rendkívüli módon a vírus, ám a közelmúltbeli második hullámmal több mint 188 megerősített esetünk volt. A növekvő napi statisztikák nagyon ijesztőek. A legnagyobb félelmem az, hogy országunkban nincsenek meg az erőforrások, a létesítmények, a szakértelem és a szakorvosok sem a vírus elleni küzdelemhez.
Megértem azt is, hogy a Don Bosco Technológiai Intézetben nincs senki, aki tudná, mit kell tenni, ha bárkit érint a betegség, de annyira tehetetlennek és reménytelennek érzem magam, amikor távol vagyok a családomtól és az otthonomtól, és azt hiszem, hogy a barátaim is ugyanígy érzik magukat, mivel folyamatosan osztozunk kétségeinken, félelmeinken és frusztrációinkon.
Az arcmaszk viselése és az önkéntes karantén nehéz, és időre van szükség, hogy megszokjuk és alkalmazkodjunk. Mivel szorongással és depresszióval küzdök, ez számomra igencsak stresszes idő. Az emberek unatkoznak, unalmas mindig ugyanazt a helyet és ugyanazokat az arcokat látni, ugyanazt az ételt enni.
Néhányan attól tartunk, hogy elveszíthetjük szeretteinket. Aggódunk az oktatásunk miatt, és azon gondolkodunk, vajon fogunk-e kapni munkát, vagy elveszítjük még azt is, ami van. Nehéz az otthonunkba bezárva élni. És ezek a különféle érzelmek és érzések, amelyek a fejünkben kavarognak, megtámadják a mentális egészségünket. Emellett elszakít a szeretteinktől és kiszolgáltatottá tesz minket más poszttraumás problémákkal szemben.
Kedves barátaim, egy másik szemüvegen keresztül kell néznünk a világot. Az „új normák” bevezetésre kerülnek a gyakorlatba. Arra biztatok mindenkit, hogy szabaduljon meg a fejében lévő negatív kis hangtól. Ne hagyják, hogy befészkelődjön a fejükbe, ne hagyják, hogy betolakodjon az otthonukba. Legyenek kedvesek magukhoz, szeressék magukat. Ha kitalálnak egy egészséges módszert a belső hang kezelésére, akkor ez egy frissítő szellő, amely belső békét ad, és megnyitja az utat afelé, hogy újból kinyíljon a világ.
Ahol egyszer szeméttelepeket és haszontalan hulladék volt, most kreatív tereket kell látnunk, amelyek a hozzáállásunk megváltoztatására ösztönöznek bennünket. Ha túl akarjuk élni a COVID-19-et, és jobb emberré akarunk válni, nézzük a világot Bosco Szent János szemével! Engedjük szabadon a képzelőerőnket és gondolkodjunk kreatív módon, hogy elérjük a testvéreinket és kapcsolatban tudjunk maradni velük.
Maradjatok egészségesek, maradjatok biztonságban, maradjatok otthon!
www.bosco.link/Szaléziak.HU
