Főoldal / Magyar Tartomány / Péliföldszentkereszt - A Szalézi Család Napja 2023
Péliföldszentkereszt - A Szalézi Család Napja 2023
2023-04-15 Szombat | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Lassan kezd hagyománnyá vélni a magyar Szalézi Család körében, hogy a húsvét utáni „fényes hét” szombatján a szalézi tartományfőnök meghívására találkoznak Péliföldszentkereszten. Idén április 15-én adott otthont a szalézi bölcső ennek a családias összejövetelnek.
A Szalézi Család Napja Andrásfalvy János tartományfőnök atya köszöntőjével kezdődött, majd énekkel és közös imával vezették be az együttlétet.
Ezek után a Szalézi Család Magyarországon jelenlevő egyes ágainak képviselői foglalták össze egészen röviden az elmúlt év eseményeit, illetve a szalézi rendházaknak a képviselői beszéltek az ott folyó életről. Mint ahogy egy családban ez lenni szokott, az őszinte beszámolók során nem csak az örömök, sikerek kerültek elő, hanem a nehézségek is.
Andrásfalvy János atya nyíltan beszélt a tartományt sújtó, személyeket és az anyagiakat érintő gondokról, majd felidézte az elmúlt év örömteli jeles eseményeit, melyek között szerepelt a rendfőnök látogatása és két diakónusszentelés is, Boldog Sándor István ereklyéjének elhelyezése, Bús János emléktáblájának felavatása, az új Tartományfőnökség és a Don Bosco Oratórium és Közösségi Ház épületeinek felavatása és még sok minden más.
A Segítő Szűz Mária Leányai képviseletében Nagy Ágnes és Medgyessy Zsófia nővérek bemutatták az egri missziót, beszámoltak a közösség munkájáról, illetve a maklári iskoláról. Örömmel újságolták, hogy már folynak az előkészületek egy Mazzarello Máriáról szóló musical előadására, amit májusban fognak bemutatni a társalapító ünnepén.
Bángi-Magyar Attila koordinátor a szalézi munkatársakról szólva hangsúlyozta, hogy a világban élő, családos szaléziaknak legalább három területen is meg kell felelniük, nevezetesen a saját családjukban, a munkahelyükön és szalézi munkatársakként is. Kiemelte, hogy az előző évben sokan tettek ígéretet és több munkatársi közösség a megújulás útjára lépett, ami biztató.
Kukuczka Robert atya a volontáriák kis közösségének legégetőbb problémáját emelte ki, nevezetesen hogy bár több próbálkozás volt, de nincs új hivatás, mivel ez az életmód nagyon távol áll a mai fiatal lányok életmódjától, viszont fontos, hogy nyitottak legyenek, és minél többekkel megismertessék ezt a lehetőséget.
Végül Csány Márton számolt be Don Bosco voltnövendékeinek és barátainak csoportjáról, kiemelve, hogy inkább Don Bosco barátai felé igyekeznek kitolni a tagságot és bevonni mindazokat, akik Don Bosco lelkiségét tovább viszik.
Ezek után egyes házak számoltak be egészen röviden az ott folyó életről.
Rövid szünet után a Szlovák Szalézi Tartományból vendégként érkezett Lancsarics József atya beszélt a szlovák Szalézi Családról. Beszámolóját ámulva, kicsit irigykedve hallgattuk, hiszen 185 szalézi működik 26 házban, és még mintegy húszan szolgálnak misszionáriusként szerte a világon, 22 oratóriumot és ifjúsági központot, 16 plébániát és 3 iskolát működtetnek, emellett három missziót Szibériában, Jakutföldön, illetve Azerbajdzsánban.
Azok az ágak mellet, amelyek nálunk is jelen vannak, a Szalézi Család több más ága is működik Szlovákiában, amelyek Magyarországon nincsenek, mint az ADMA, a nővérek voltnövendékei, az önkéntesek Don Boscóval (volontari con Don Bosco - CDB) és a Názareti Szűz Mária Szemlélődő Testvériségének (FCMN) tagjai.
Az előadás végén volt lehetőség kérdéseket feltenni Lancsarics atyának, amelyek során kiderült, hogy az újraindulás éveiben Magyarországon szolgált, Szombathelyen, Borsodnádasdon és Kazincbarcikán erősítette a magyar szaléziakat.
A beszámolók után közösen vettek részt a szentmisén, amelynek homíliájában a tartományfőnök kiemelte a párbeszéd fontosságát, a kommunikációt Istennel és egymással, hogy fel tudjuk dolgozni a negatív, fájdalmas tapasztalatokat is. Emlékeztetett rá, hogy a múlt, a jelen és a jövő tanúságtételével kapcsolódunk össze, amikor felvillanlak a múlt jól ismert arcai: Havasi atya, Itália nővér, a Krammer házaspár és mások.
A családias együttlét közös ünnepi étkezéssel zárult, ahol a terített asztalnál, kedélyes beszélgetés mellett fogyasztották el a remek ebédet.
Szaléziak.HU
