Főoldal / Szalézi világ / Spanyolország – Fernández Artime szalézi bíboros Ferenc pápáról

Spanyolország – Fernández Artime szalézi bíboros Ferenc pápáról
2025-04-24 Csütörtök | #Szalézi világ
Ferenc pápa • elhunyt •
Ezekben a napokban, amikor a Katolikus Egyház 266. pápájának temetése és a közelgő konklávéra vonatkozó előrejelzések várakozással telnek, Ángel Fernández Artime bíborost, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja proprefektusát különböző médiák keresték meg, hogy meséljen Ferenc pápával kapcsolatos közvetlen tapasztalatairól és jelzéseket adjon az új pápa profiljával kapcsolatban.
A spanyol bíboros Buenos Airesben találkozott Jorge Mario Bergoglióval, amikor ez utóbbi az argentin főváros bíboros érseke volt: „Öt évig éltem ott szalézi tartományfőnökként, és ott találkoztunk. Emlékszem, amikor nyugodtan utaztam a metrón, amikor a kocsik még fából készültek, meglátogattam a Villas Miserias-t, és emlékszem, hogy amikor a püspöki palotában jártam, a bíboros érsek volt az, aki kinyitotta nekem az ajtót. Ő egy olyan ember volt, aki egyszerűen lelkipásztor volt, a mély és meggyőződéses hit embere.”
Hogyan fogadta Ferenc pápa halálhírét?
Nem számítottam rá. Egyike voltam azoknak, akik hitték és látták, hogy a pápa javul, lassan, de javul. Ferenc egy fontos történelmi pillanatban távozik közülünk.
Most mi a prioritás?
Nyugodtan kell haladnunk az elkövetkező napokban a Szentatya temetésével, ott, ahol akarta, és az általa kívánt egyszerűséggel, a Santa Maria Maggiore pápai bazilikában. Természetesen nagyon kedves számomra, mert ott szenteltek püspökké.
Hogyan értékeli Ferenc pápa munkáját?
Amit Ferenc pápa hozott, az valójában a remény gondviselése volt. XVI. Benedek a maga idejében rendkívüli módon járult hozzá szellemi, filozófiai és teológiai látásmódjával. És egy ponton azt mondta: „Idáig jutottam, azt hiszem, jönnie kell egy másiknak”. És itt volt egy pápa, aki a világ végéről jött, ahogy ő maga mondta. Egy pápa, aki mindig is párbeszédet akart folytatni az Egyház és a világ között. Egy pápa, aki minden eszközzel megpróbálta az Egyházat egyre közelebb hozni az emberiség legszerényebbjeihez, a legnyomorultabbakhoz. Egy pápa, aki nagyon bírálta a hatalommal való visszaéléseket, a háborúkat és a haláleseteket. Egy pápa, akinek mindig bátor és prófétai tekintete volt. És persze, ahogy az logikus, nem mindig fogadta el mindenki.
Gondolja, hogy a pápa előre látta ezt az eredményt?
Szerintem nagyon jól felkészült, amit sokszor hallottam tőle, hogy elfogadja élete utolsó pillanatát, és a végsőkig jól akart szolgálni. Kiváltságnak tűnik számomra, hogy egy olyan jelentős napon, mint húsvét vasárnapja, elbúcsúzhatott Isten népétől, persze anélkül, hogy ezt biztosan tudta volna. Nem tudom, hogyan talált magára, de sikerült elbúcsúznia, köszönteni az embereket fáradtsága ellenére, annak ellenére, hogy már amúgy is nehezen beszélt, de sikerült a Szent Péter téren levő 50.000 ember között mozognia.
És a temetés után?
A bíborosokat összehívják a konklávéra. Mint hívő ember, őszintén hiszem, hogy minden emberi közvetítéssel és az önmagukban gondolkodókban és az őszintén tenni akarókban rejlő dinamikával együtt kísérletet tesznek arra, hogy a mai világ jelöltjei közül a lehető legjobb pápát válasszák meg.
Lesz-e folytonosság vagy fordulat?
Nem hiszem, hogy lesz „ingahatás”. Minden, amit megtapasztalunk, egy utazás. Az Egyház története ilyen volt. Az én kilátásaim a nagy remény, a nagy derű. (...)
Sokan kérdezik tőlem, hogy a következő pápa progresszív vagy konzervatív lesz-e, én pedig azt válaszolom, hogy a jövő pápája egyik sem lesz az. Jézus Krisztushoz, az evangéliumhoz és az apostoli hagyományhoz kell hragaszkodnia, mert ez tartja fenn az Egyházat 2000 éve. De olyan ember is lesz, aki megpróbálja életben tartani a párbeszédet a világgal, mert a világ 10 év múlva már nem lesz olyan, mint most.
Nem szédül attól, hogy belép a konklávéba?
Nem, mert itt mindannyian egyenrangúak vagyunk, mint a Bíborosi Kollégium tagjai. Bizonyára egyedülálló élmény lesz. Nagyon kevesen tapasztalják meg ezt bármely korban. Mindenesetre a lélek és a rendelkezésre állás nagy szabadságával fogom megtapasztalni.
Források: El Periodico, Cope
ANS-Madrid/Szaléziak.HU