Főoldal / Szalézi világ / Szetté avatás előtt – Ismerjük meg Maria Troncatti szalézi nővért! - 6.
Szetté avatás előtt – Ismerjük meg Maria Troncatti szalézi nővért! - 6.
2025-10-06 Hétfő | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
szentté avatás • életszentség • FMA •
A hosszú út után a dzsungelen át Maria nővér és társai visszatértek Macasba, egy kisvárosba Méndez apostoli vikariátusában. Ez volt a misszió szíve: kemény telepesek, aranyásók, farmerek és mindenekelőtt a shuar őslakosok találkozási pontja, akik gyanakvással tekintettek minden újításra, amit a misszionáriusok hoztak. Ebben az egyszerre ellenséges és törékeny környezetben Maria nővér elkezdte szabadjára engedni lelki anyaságát, ami hamarosan mindenki számára „madrecitává” (kis anyává) tette.
A misszió kezdete
Első gesztusa az volt, hogy a Macas-i Szűz Mária-kép elé állt, akit a nép szeretett és tisztelt. Ez egy mélyen szalézi intuíció volt: mindig Máriától indulni, hogy Jézushoz jussunk, mindent felajánlva annak az örömteli lelkületével, aki tudja, hogy a gyermeke és misszionárius. Soha nem hagyta ki a hajnali rózsafüzét, egy spanyolok által behozott hagyományt: hajnalban, miközben az egyszerű nők és férfiak körmenetben imádkoztak, Maria nővér is velük sétált, kezében a rózsafüzért szorongatva, mintha legyőzhetetlen fegyver lenne.
Egy nap egy bennszülött kislány, Jamboci kopogtatott a misszió ajtaján: édesanyja meghalt, és ő menedéket keresett. Az idegen nővérektől kért menedéket és otthont, ahol lakhat. Maria nővér gyengéden befogadta a szalézi házba, és rajta keresztül tanulta meg a shuar nyelv első szavait. Ez a találkozás lett a kulcs, amely megnyitotta az emberek szívét: a misszionárius nem akart rájuk erőltetni semmit, hanem hagyta, hogy a kicsik tanítsák. Az oratórium, az iskola és a ház megtelt fiúkkal és lányokkal, akik bizonytalan léptekkel közeledtek a szalézi nővérekhez. Jamboci után a közösség tíz, majd harminc, végül nyolcvan lánnyal bővült: megkezdődött a bizalom csodája.
De Maria nővér anyai alakja mindenekelőtt a szenvedők jelenlétében nyilvánult meg. Egyszer egy haldokló férfi, akit bűnözés és erőszak terhe sújtott, arra kérte, hogy maradjon mellette a végéig. "Megakadályozod, hogy a démon elcsüggesszen" - vallotta be neki bizalmasan. A feszületet szorongatva halt meg, míg Maria nővér fogta a kezét. Ez volt a küldetése: nemcsak testeket gyógyítani, hanem a lelkeket is felkészíteni az örök életre.
Már nem az a félénk lány volt a Col d’Aprica-ból, hanem egy nő, akit Isten kegyelme tett erőssé. Az erdő közepén, csillagokkal teli éjszakákon és fáradságos nappalokon Mária nővér tanúságot tett az evangélium öröméről. És az erdő, amely első pillantásra ellenségesnek tűnt, reménysugárként virágzott fel e kicsi, mégis nagy tettekre képes alak körül.
Folytatjuk…
P. Alessandro Barelli SDB/Szaléziak.HU
