Főoldal / Magyar Tartomány / Szombathely - Gyódon jártunk az animátornövendékekkel
Szombathely - Gyódon jártunk az animátornövendékekkel
2022-05-31 Kedd | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Szombathely • animátor • kirándulás •
Különleges, igazán tartalmas és sűrű élményben volt részünk a szombathelyi szalézi animátor-képzésben résztvevő fiatalokkal. Májusi képzésük során birtokba vettük egy teljes hétvégére Gyódon, Pécs mellett, a Társaságunk tulajdonában lévő családi házat. Tizenegy képzésben résztvevő fiatal két szalézi szerzetes kíséretében, a szülők imájával is kísérve indult útnak.
Az alkalom elvi magját képezte több gondolat:
- felelősségteljesen, családiasan Istennel és a körülöttünk levőkkel összekovácsolódni a magunk uraként és egymás szolgálatában – ehhez talán nincs jobb, mint egy ilyen ház és élethelyzet, melyeket valamelyest a magunk arculatára formálhattunk;
- részlegesen hasonló módon készülni a táborra, gyakorolva a szolgálati szerepeket, erényeket (pl. türelem, pontosság), egymással és Istennel folytatott párbeszéddel átszőve, művelve a „szalézi szemet”, ami meglátja, hol van szükség segítségre, bedobva a közösség javára az egyéni kedvteléseket, tehetségeket, úgy mint főzés, hangtechnikai tudás, bansok és játékok ismerete, előadói tehetség, tanúságtétel, imavezetés, rövid Lectio divina tartása stb.
Az említett elvek, várakozások nemcsak a szervezőkben, hanem a fiatalokban is megfogalmazódtak és megmutatkoztak a hétvége előtt, közben és után.
A ház magunkra szabása már péntek péntek este elkezdődött a kb. négyórás odaút után. Először Krum János, a ház gondnoka szívélyesen bemutatta a tereket, a ház történetét, majd a fiú és lány szobákat meghódították. Az imádsághoz gyorsan kialakítottak a dekorációban jártas lányok egy helyiséget. Itt zártuk az estéket, itt indítottuk a reggeleket. A fiatalok szívesen vállalták az imádságok vezetését Savio Domonkos atya zenei ügyességét kiaknázva.
A szombat reggeli imádságba fűzött jó elhatározások választása utána egy újabb teret vettünk birtokba. Egy közösségi felületet alakítottunk ki, ami a délelőtt erejéig a hétvége legkomolyabb szellemi munkájának adott keretet. Ennek ősmintáját a Szalim munkatársai által vezetett tartományi szintű Animátorképző képzés során merítettük. Kezünkbe vettük a Valdocco – Útravaló a szalézi animátorsághoz c. könyvet, és három csoport feldolgozott, majd bemutatott egy-egy témát: Istenkapcsolat, Animátor vs. szalézi animátor, Csoportvezetés. A munkacsoportokat és a témákat idősebb animátorokkal megbeszélve tűztük ki. Kreatív játékok, imádságok, megjelenítések, beszédtémák ötlöttek fel a csoportokban, akik egy tanórányi időt rászánhattak a felkészülésre, majd ugyanennyit az előadásra. Az olvasott anyagot kibővítették saját tapasztalatokkal, gondolatokkal, szombathelyi aktualitásokkal. Minden csoport után értékeltünk, javaslatot tettünk.
Szombat délben egy igazán meghitt, asztal körüli szentmise után, melyet Domonkos atya celebrált, Pécsre indultunk. Először egy hangulatos étterembe tértünk be egy napi ajánlatra, majd más érzékszerveinkkel is kapcsolatba léptünk a várossal, ezt együtt és csoportokba szerveződve is. Elkápráztatott Gázi Kászim pasa dzsámija, és a Bazilika; hallottunk nyüzsgő embersereget, énekelőadást, a Dotto városnéző kisvonat idegenvezető hangját; megtapintottuk egy olcsó könyvkiárusítás kínálatát, a szerelemlakatokat; megízleltük az éttermi csőben sült töltött csirkemellen kívül a fagylaltvilág zamatát. Egy hazai barátunk szobrát is megtaláltuk, hiszen a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába járt Boldog Brenner János vértanú, ugyanis a Fiatalok Barátja 1941-ben Pécsre költözött családjával. A gimnázium udvarán lecsüccsentünk, hogy megtervezzük az est szerkezetét, a menüt és a főzőcsoportokat, majd bevásároltunk.
Otthon nagyszerű hangulatot teremtettünk. Grilleztünk, táncoltunk, beszélgettünk, játszottunk, mindenki jól érezte magát. Néhányan még egy karaoke-t is bevállaltak. Egy ilyen este után mindenki elfáradt. Az esti ima során a délelőtt kimaradt előadók egy pár mondatban elmondták gondolataikat, és egy hálakört tartottunk, ami szintén a nyári tábornapok zárását idézi. Ez mindig egy nehéz program, ki kell válogatni a legjobbakat a napból, de mindenki vidámsággal telik el közben.
Másnap reggel rögtön szentmisére mentünk. Domonkos atya tartotta a gyódiaknak, ugyanis általában pap hiányában nem szokott lenni, tehát a helyiek nagyon örültek nekünk, és mindenkivel válthattunk egy kedves szót, beszélgethettünk szentmise után. Reggelire egy lelkes fiatalunk segítőivel tojásrántottát készített, majd pakolás, romeltakarítás után a Mecsekben egy nem túl meredek, javarészt medvehagyma-tenger közepette túráztunk egy rövidet.
Eközben szóláncoztunk, beszélgettünk. A végén megebédeltünk a kisbuszoknál, és egy játék formájában összefoglaltuk a hétvégét, elmeséltük a tapasztalatainkat, és elindultunk Balatonfenyvesre, ahol kalandos körülmények között újra találkoztunk. Egy jókora csúszással, de sokat épülve átadtuk a fiatalokat szüleik ölelő karjának.
Berkeczi szabolcs SDB és Kiss Gergely kisanimátor/Szaléziak.HU
