Főoldal / Szalézi világ / Tiszteletreméltó Simone Srugi szalézi testvér 75. égi születésnapja
Tiszteletreméltó Simone Srugi szalézi testvér 75. égi születésnapja
2018-11-27 Kedd | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
November 27-én arról emlékezik meg a Szalézi Család, hogy Simone Srugi szalézi testvér 75 éve távozott az Örök Hazába. Srugi testvér a Szentföldön született és élt, és egész életét annak szentelte, hogy kövesse Jézust az imádságon és a szolgálaton keresztül, és tanúságot tegyen Isten szeretetéről.
Simone Srugi (1877. április 15. – 1943. november 27.) életének első 11 évét szülővárosában, Názáretben töltötte, ahol a krisztológiai és máriás misztérumok titkai, Jézus megtestesülése és „rejtett élete” mély nyomott hagyott érzékeny lelkében. Ezek után körülbelül öt évig Betlehemben élt, ahol megismerkedett az első szalézi szerzetesekkel, akik 1891-ben érkeztek a Szentföldre.
Betlehemben megérintette a gyermek Jézus alázatossága és szegénysége a Születés barlangjában, és átitatta az odaadás a szentségek és a Szent Szív iránt, melyet a szerzetesek gyakoroltak. Jeruzsálem szentélyei állandó ihletéssé váltak számára, hogy megfeleljen a keresztre feszített és feltámadt Jézusnak.
51 évig Beitgemalban élt, az első szent vértanú, István temetkezési helyének közelében, és mindezek a szempontok egyesültek és érlelődtek benne, összevonva más jellemzőivel is, mint a munka által megszentelt folyamatos ima „lélekben és igazságban”, a szeretetreméltóság a nevelésben, az édes és gyengéd alázat, a megbocsátás és a megbékélés gyakorlata, a „kis út” egyszerűsége a mindennapi közösségi életben, az együttérzés a betegek és a szegények szolgálatában, akiknek szolgálatára teljesen átadta magát, különösen mint ápoló.
Mindezekért mindenki nagyon szerette: a szaléziak és Segítő Szűz Mária leányai, a fiatalok és a világi munkatársak, a szegények és a betegek, a keresztények és a muzulmánok – sőt, még a banditák is, akik rettegésben tartották a vidéket, ha nem is szerették őt, de csodálták és tisztelték. A ház volt növendékei évekkel később is úgy emlékeznek majd rá, mint a legszentebb szalézira és a legbefolyásosabb pedagógusra.
A két világháborút követő drámai és tragikus események során Simone Srugi hallgatta a Szentlélek szavát, és képes volt megérteni, mi volt az a nevelési, szociális és vallási küldetés, amit az Úr őrá bízott, és ezt áldozattal, állandósággal és egyszerűséggel végezte. Belső élete szilárd teológiai alapokon nyugodott, Szalézi Szent Ferenc és Liguori Szent Alfonz, valamint Don Bosco tanításain. A szentség felé vezető úton bátorítást kapott Rua Mihálytól és más autentikus mesterektől, míg lépésről lépésre el nem jutott az erények hősies gyakorlásáig.
A II. János Pál pápa 1993. április 2-án hivatalosan is elismerte, hogy Srugi testvér hősiesen gyakorolta a keresztény erényeket. Most a Szalézi Család imádkozik és várja, hogy Isten csodát műveljen az ő közbenjárására, hogy Simone Srugit is a boldoggáavatott szalézi testvérekkel, Artemide Zattival és Sándor Istvánnal együtt tisztelhessük.
ANS – Róma/Szaléziakk.HU
