Nicosia Gaetano atya 1915. április 3-án született a Catania tartománybeli San Giovanni La Puntában.

1935-ben misszionáriusként érkezett Kínába, és 1937-ben Don Bosco Szalézi lett. Szalézi és papi képzését Hongkongban és Makaóban folytatta, ahol 1946-ban szentelték pappá a São José szeminárium kápolnájában.

17 éven át dolgozott különböző szalézi missziókban, ahol fiatalokat és hívőket szolgált Makaón, Hongkongban és Kína szárazföldi részén.

1963-ban Hansen-kórban (leprában) szenvedő betegek gondozásával bízták meg a makaói Coloane Ká-Hó környékén. 47 éven át szolgálta őket – és később szegény és elhagyott gyermekeket is – rendíthetetlen odaadással. "A leprások angyalának" nevezték a Makaó melletti Coloane lepratelepén végzett munkája miatt, ahol segített a szerencsétlen szenvedőknek. Ezenkívül különböző iskolákat alapított és építtetett elhagyott fiatalok számára, kollégiumokat, valamint intézeteket fiatalok és idősek, fogyatékkal élők és súlyos fogyatékkal élők számára.

Egy 2010-ben elszenvedett súlyos sérülés után Nicosia atyát Hongkongba költöztették, ahol a Szegények Kisnővérei szeretettel gondoskodtak róla a Szt. Mária Otthonban egészen 2017. november 6-ig, amikor 102 éves korában elhunyt.

Gaetano Nicosia atya az embert – és nem a betegséget – tette küldetése középpontjába. Munkája a betegek befogadását, gondozását és támogatását hangsúlyozta, sokak számára a remény és a szeretet jelzőfényévé vált, és segített egy együttérzőbb jövő építésében.

2026. január 17-én Makaóban hivatalosan megnyitották Isten szolgája Gaetano Nicosia boldoggá és szentté avatási ügyének egyházmegyei vizsgálatát.