Főoldal / Magyar Tartomány / Bús János testvér, 1956 szalézi áldozata
Bús János testvér, 1956 szalézi áldozata
2020-10-23 Péntek | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Az 1956-os forradalom és szabadságharc a Magyar Szalézi Tartománytól egy kevésbé ismert áldozatot is követelt: Bús János szalézi testvér életét, aki az 1956-os eseményekkel kapcsolatos gyanúsítás következtében került börtönbe, ahonnan nem volt visszaút.
Élettörténete
Bús János a Nyitra megyei Zsére községben született. Példamutató, buzgón hívő szülők gyermeke. Testvéreivel együtt korán magába szívta az igazi vallásosság légkörét. A családban természetes volt a mindennapi közös ima és a vasárnapi istentiszteleten való részvétel.
Az elemiben, mint jó tanuló, példás magaviseletű fiú, a tanító jobb keze volt. Iskolatársai, barátai rendkívül becsülték, hiszen elmondásuk szerint tanulmányi eredményeivel, jó magaviseletével és vidámságával is kitűnt közülük.
Ébredezett benne a hivatás. Jezsuita szeretett volna lenni. Ezzel a szándékkal jelentkezett Budapesten, de nem vették fel. Ekkor talált rá a szaléziakra. Mint újpesti jelölt ment Péliföldszentkeresztre. 1932-ben tett fogadalmat. Miután Prágában elvégezte kétévi katonai szolgálatát, Visegrádon és Szentkereszten a konyhai tisztség várta. Ezt folytatta egy ideig Rákospalotán és Újpesten.
1937-ben örökre elkötelezte magát Don Bosco mellett. Példamutató szalézi volt, aki lelkesen vette ki részét a tartomány életéből, mint a rendtagok szakácsa.
Sokat tevékenykedett a péliföldszentkereszti zarándokház építésénél is. Bús János testvért a szénporos tégla feltalálója, Sándor Károly mérnök személyesen vezette be a téglaégetés titkaiba. Megtanulta, hogyan kell a hegyoldalból kitermelt agyagot a közeli bányából származó szénporral vegyíteni és ebből téglákat égetni. Áldozatos munkájával óriási kiadásoktól kímélte meg a zarándokházat, a környéken pedig nagyszerű reklámot csapott a szénporos téglának.
1950 után igyekezett valamelyik plébánián szakácsként elhelyezkedni, majd gyári munka után nézett.
A forradalom újpesti lakhelyén találta őt. A szabadság és egy szabad ország reménye felcsillantotta előtte a szebb jövő képét. Boldog volt, tele optimizmussal. Bátorította ismerőseit, majd a forradalom leverése után részt vett az illegális röplapok és újságok terjesztésében. Ez lett a veszte. Lakóhelyén egy vakbuzgó kommunista feljelentette, letartóztatták, és mint annyi más lelkes magyart, a kihallgatás folyamán őt is agyonverték.
Bús János szalézi testvér, a Clarisseum egykori szakácsa, püspöki futár, tudomásunk szerint 1957. április 2-án, kínzások és verések közben fejezte be életét.
Az ő neve is ott szerepel Antal János, Dániel Tibor, Ádám László, Sándor István, Szitkey Károly és Varga Gy. Aladár neve mellett egy szerény márványtáblán a Clarisseum kertjében, a Don Bosco szobor lábánál.
Szaléziak.HU
