Főoldal / Szalézi világ / Szabolcs testvér Mexikóban 3. – Don Bosco ma is tevékeny
Szabolcs testvér Mexikóban 3. – Don Bosco ma is tevékeny
2026-08-18 Ma | #Szalézi világ
szerzetes • szalézi testvér • szalézi élet • formáció • DélAmerika •
A mexikói testvérképzésre bő két hónap távlatából már Magyarországról még inkább rá tudok tekinteni egy „panorámafelvétellel”. Hála Istennek és a szalézis körök érdeklődésének sokan beszéltetnek az elmúlt két év tapasztalatairól, hiszen személyesen vagy szervezetten is megkeresnek.
Az elején leszögezek egy szempontot a mostani beszámolómhoz: hangot kívánok adni annak, hogy az általam megismert amerikai világrészben hogyan folytatja Don Bosco - az Egyház és a világ ezen óriása – a Családja révén térben és időben töretlen lendülettel lélekmentő munkáját.
Egy átfogó élmény-bedobozolás számomra bibliai motivációval is bír. Sokszor a fülembe cseng az Úr Jézus felhívása a kenyérszaporítás után: „Szedjétek össze a maradékot, nehogy kárba vesszen.” (Jn 6,12). Ez a hála és felelősségteljesség jele a kapott javakért. Hát igen, Bosco Szent János mérhetetlen szeretete a vele együtt élők és szolgálók felé, hogy a szalézi formáció alatt rengeteg gazdagító élmény zúdul ránk, melynek intenzitása mindig meghaladja a befogadó képességünket.
Ugyanakkor irományom egy hála is a mexikói nép felé, akik sorsához, múltjához, vágyaihoz, küzdelmeihez ebben a két évben hihetetlenül közel kerülhettem. Nem egyszer könnybe tudták lábasztani a szememet nemességükkel és közvetlenségükkel, néha csak azzal, hogy nevemen szólított egy számomra ismeretlen plébániai hívő és megölelt üdvözölve Mexikóban.
Sokszor mondjuk egy régen látott személlyel való találkozás alkalmával, hogy „kicsi a világ…”. Nekem ez a mondat a mexikói két évem alatt bővült: „…de nagy Don Bosco!”. Elég, ha személyes tapasztalataim földrajzi határköveire gondolok, a teljesség igénye nélkül. Atyánkat felfedezhettem a kanadai Edmontonban az ottani misszionárius közösségben vagy magyar vonatkozásban a Szent Mihály-temetőben Hámor József SDB (1914-1999) és Gombos Mihály SDB (1924-2000) misszionárius atyák sírja mellett imádkozva, akik a kanadai magyarság lelki és testi szolgálatában élték le életüket.
Tovább él Alapító Szentünk a mexikói Alsó-Kalifornia Budapest-méretű USA-határmenti városában, Tijuanaban is, ahol öt oratórium és ifjúsági központ, egy plébánia és egy napi 1000-1500 fő ellátására felállított „reggeliztető” szolgálja fizikailag, lelkileg és társadalmilag a kiszolgáltatott fiatalokat és felnőtteket.
De jelen van az „Ifjúság Atyja és Mestere” a mexikói Oaxaca államban a chinanteco őslakosok földjén a San Antonio las Palmas községben élő szaléziakban, akik 24 hegyi és folyóparti falu lelkeit szolgálják.
Délebbre haladva felfedezhettem Bosco Szent Jánost Panamaváros lüktető, több mint egymillió főt megmozgató Don Bosco-kilencedében ez év januárjában, ahol mindössze 8 szalézi szerzetes lát el egy több ezer fős technikumot és egy Szentünkről elnevezett bazilikát.
A következő bekezdésben pár szóval ízelítőt kívánok adni néhány modalitásból vagy szolgálati területről, amelyeken keresztül a kb. 130 fős Mexikó-Guadalajara (MEG) északi szalézi tartományban megvalósul a ifjúságpasztoráció, és amelyek lenyűgöztek. A dimenziókat talán jobban segít elképzelni, hogy a Mexikói Egyesült Államoknak 31 szövetségi állama és 1 szövetségi körzete (Mexikóváros) van, melyekből 12-ben működik az északi, azaz Mexikó-Guadalajara tartományhoz tartozó szalézi közösség vagy kizárólag világiak által fenntartott intézmény (pl. oratórium). Tehát a MEG számolhat 24 kanonikus közösséggel, kb. 22 oratóriummal, számos plébániával, szociális művel, iskolával, melyek együtt elképesztően lüktető jelenlétet alkotnak. Egyébként olyan rosszul nem állunk mi magyarok, ha arra gondolunk, hogy egy tizenháromszor nagyobb országban – a déli Mexikó-Mexikóváros tartományt is beleszámítva - „csak” nyolcszor annyi szalézi szerzetes és hatszor annyi szerzetesközösség van. Jó tudni, hogy a MEG tartomány szülöttje Pascual Chávez Villanueva atya, aki Don Bosco 9. utódjaként töltötte be az egyetemes rendfőnöki szolgálatot.
Oratórium és ifjúsági központ. Nehéz lefesteni ezt a légkört, ami pezsgésével vár mondjuk egy péntek este vagy szombaton! Latinos impulzusok és közvetlen természetesség például öleléssel is kifejezve, amit a külföldi fiatal szaléziak is megtapasztalhatnak, többek közt a betoppanó „güero” (mexikói spanyolban világos bőrű vagy hajú ember), azaz jómagam. Sokszor elsőre egy brazillal azonosítottak, talán a tört spanyolom miatt.
Ebben a környezetben a rengeteg nevelő-pasztorális kínálat között szerepel helyi szinten általában a szentségekre készítő katekizmus-oktatás akár heti 150-200 gyerekkel, az oratórium helyszínein a -plébániával együttműködve, főleg katekista hölgyek és segítőik vezetésével, akik egy egyházmegye által kidolgozott könyvből készülnek. Az oratóriumok látványosan lüktető szíve nyilván az udvar. A színvonalas pályákon sok esetben nem csak helyi hanem külsős csapatok is edzenek jól összefésült órarendnek és elkötelezett világi koordinátoroknak köszönhetően. Ezek a terek adnak helyet az igényes bajnokságoknak vagy ligáknak és a hetente lelkesen edző foci-, röpi- vagy kosárcsapatoknak.
A szentek ünnepéhez is sokszor kötődő alkalmi bajnokságok (Don Bosco, Segítő Szűz stb.) mellett a Fiesta Inspectorial de los Oratorios (FIO, Oratóriumok Tartományi Ünnepe) kínál 4-500 fiatalnak és kísérőiknek egy olyan hétvégét minden évben, amely hihetetlenül motiválja az éves felkészülést. A FIO helyszíne egy északi és egy a tartomány székhelyéhez (Guadalajara) közeli ház között váltakozik évente, melyben péntektől vasárnapig együtt élnek és ünnepelnek a fiatalok és szervezők. Három labdás sportban fiú és lány csapatok indulnak saját mezzel, utazásszervezéssel, szurkolótáborral, és a győztes meccseken kívül a fegyelemre és lelkesedésre is díjat kapnak. Egy 30-40 fős bizottság készíti elő és felügyeli az eseményt technikailag és etikailag. Számomra a csúcspont a városon való végigmasírozás mezekbe öltözve dobokkal és fúvós hangszerekkel skandálva és énekelve, majd visszatérve az oratóriumba egy mennyei zenés-táncos ünnep repeszti az ablakokat.
ejtek egy számomra ideálisnak tűnő szervezési elemről, mely begyűrűzik az oratóriumokba és iskolákba és bekovászolja azok közösségeit Don Bosco elképzelései szerint. Ismerősen csenghet a Vidámság Társasága vagy a Szeplőtelen Fogantatás Társulata Bosco János életéből, na valami hasonlót láthattam Mexikóban. Ha valaki 10-16 év közti kamasz és szeretne egy emberi és keresztényi fejlődésen átmenni hetente találkozva közösségével, sávokban képződve, akkor a Savio Domonkos Barátai (Amigos de Domingo Savio – ads) a megfelelő választás. Ha valaki szeretne fiatalként egy nagyheti misszióra készülni az őslakosok közé, akkor a Misszionárius Csoport (Grumis) kedvére való. Ha valaki helyi vagy tartományi események szervezésében szolgálna és fejlődne, akkor az övé a Staff közössége. Ugyanígy bibliai fókuszú vagy akár színjátszó vagy zenei tehetséget fejlesztő társulat is várja az elköteleződésre hajlandó ifjakat.
Tudtommal összesen 12 csoportból lehet választani érdeklődés és korosztály mentén, és így valósul meg a Ifjúságpasztorációs Referenciakeretünk által is ajánlott négy dimenzió közül főleg az társulási dimenzió (spanyolul „dimensión asociativa”). A társulatoknak tartományi szinten fiatalok és szalézi szerzetesek által több évre előre kidolgozott képzési tervük van, szervezeti szerkezetük jól felépített helyi és tartományi koordinációs szinten melyek online vagy élőben is igyekeznek találkozni az év során. Mindezen csoportoknak az összessége alkotja a Movimiento Juvenil Salesiano-t, magyarul a Szalézi Ifjúsági Mozgalmat, amellyel feltűnően tudatosan azonosulnak a fiatalok és belőlük felnövő koordinátoraik. Volt szerencsém a Szalim formális megalakításának 30. szülinapján egy több száz fős lüktető ünnepen részt venni és az alapító atyával hosszasan elbeszélgetni a kezdeti motivációkról és igényekről, amivel ebben a formában válaszoltak. Kiemelem azt az ősi fő – talán nálunk sem idegen - problémát, amely mozgatta a szerveződést. Valamelyest megelégelték, hogy a szalézi szerzetesek áthelyezésével a szolgálati területeken sokszor sok minden kény és kedv szerint új irányt vesz, töredezettek a kritériumok és ez megviselte az ott maradó világi fiatalokat és felnőtteket. Ezért valami stabil társulási tervet szőttek mind szerkezetileg mind tartalmilag különböző csoportokra bontva.
Struktúrát illetően az ifjúsági központok és oratóriumok - amennyit láttam - kis büfével vagy bolttal felszereltek ahol munkatársak, katekisták, néha fiatalok szolgálnak ki. Az adóügyi és népegészségügyi szolgálat kevésbé szigorú ilyen terekben, így néha ezek a kiszolgáló egységek segítenek az oratórium önellátásában is. Ezekben az intézményekben rendszerint van legalább egy önkéntesen vagy szerződéssel elkötelezett világi koordinátor az ifjúsági központokban és szalézi szerzetesi jelenlét is kiemelkedő.
A számos észak-mexikói szalézi mű között megjelennek iskolák is, azaz „colegio” a magán szférára utalva, mert ott az egyházi fenntartású oktatás teljesen független az államtól, ez semmilyen anyagi támogatást nem nyújt. Guadalajaraban például három darab 1000 fős létszám körüli szalézi iskola található. Az első belépéskor lenyűgöztek ezen művek méretei, az igényes sportpályák és felszerelések, mint például a 11 fős focira alkalmas műfüves pályák, a színes kövezettel jelölt 4-5 kosár- és röpipálya iskolánként. Továbbá szemet szúrnak az szép, identitást adó és a szocio-ökonómiai egyenlőtlenségeket valamelyest takaró egyenruhák, minden iskola egyforma színvilága – kék, piros, fehér – és szalézi logója, melyet a kormány megkövetel.
Önköltséges intézményekről beszélünk állami támogatás hiányában. Az oktatási és sportolási színvonal nagyon magas. Nagy élmény az 1,5 millió lakosú nagyvárosban belebotlani olyan taxisofőrbe, aki szalézi iskolában járt vagy odajáró gyerek szülője, vagy akár olyan világhírű orvossal megismerkedni, aki öregdiák és hálából kiemelkedő figyelmet szentel a szaléziaknak. Visszatérve az iskola nevelési-oktatási javaslatára, nem csak a gyerekek és fiatalok szakmai fejlődéséhez adnak kulturális alapot, hanem szintén működnek a sport- és művészeti képzéseken kívül iskolára adaptált társulatok, melyekben az oratóriumtól nem hétvégén, hanem társulatonként egy hétköznap délután találkoznak. Az SDB jelenlét nem túlságosan nagy az arányaiban kevés szerzetes és rengeteg gyerek miatt. Guadalajara-ban állandó jelleggel egy szalézi szerzetest jelölnek ki felelősnek iskolánként és az iskoláknak van egy összefogó általános SDB-igazgatója. Az elemzett MEG tartomány erőssége, hogy a világi nevelők, oktatók és adminisztrációs munkatársak igazán alapos szalézi lelkiségi és pedagógiai képzést kapnak, szerzetesi lelkigyakorlatokon velük is összefuthatunk, ismerik a Szalézi Család pasztorációs keretrendszerét, fogalom- és kritériumtárát. A lelki pillanatok oszlopa a napi „jó reggelt”-üzenetek, szentmisék és szentgyónások vagy a hivatásnapok, ahová fiatal szalézi szerzeteseket hívnak meg hivatástörténetet megosztani a serdülőkkel és fiatalokkal. Nekem is volt szerencsém ilyenben részt venni.
Mivel ennek a cikknek a terjedelme túlszaladt a kezdeti várakozásaimon, ezért egy későbbi írásban számolnék be például a plébániai szolgálat néhány mexikói ikonikus eleméről vagy a lenyűgöző missziós állomásról a chinanteco őslakosok földjén a Oaxaca-állam szubtrópusi örökzöld felhőerdőjében.Ne feledjük, kicsi a világ, de Don Bosco nagy! Legyünk hálásak, hogy ennek az óriásnak a Családjába tartozhatunk és az ő vállán utazhatunk földrészeken átívelő léptekkel!
T. Berkeczi Szabolcs SDB
Szaléziak.HU
