Már jó ideje olvastam az amerikai Peter L. Berger „Angyalok pletykái" című bámulatos művét. Mindig emlékezni fogok arra a szuggesztív képre, amellyel a szerző kifejezi Isten jelenlétét a mi világunkban, olykor oly átláthatatlanul.
Egy kisfiú alszik a szobájában, és szörnyű rémálmot álmodik. A félelemtől vigasztalhatatlan sírással ébred fel az éjszaka közepén. A sötétség és a magány tovább fokozza az elveszettség érzését. Egy közeli szobában az anya azonnal meghallja a kisfiú sírását, gyorsan felkel és a folyosón át a fia szobájába rohan. Belépve felkapcsolja a villanyt, kiveszi az ágyból a síró gyermeket, magához szorítja és kitartóan csókolgatja. Halkan a fülébe suttogja: "Nyugodj meg fiam, nyugodj meg... minden rendben van." A gyermek pedig az anyja ölében, csókjainak és hangjának melegével fokozatosan abbahagyja a sírást, megnyugszik és visszaalszik, miközben bölcsőben érzi magát: „Nyugodj meg, fiam, nyugodj meg... minden rendben van.”
Ez a kis történet hozzásegít bennünket az advent második hetéhez. Ebben a Názáreti Mária alakja különleges hangot ad ennek a reménynek és Isten ígéreteibe vetett bizalomnak. Jézus Anyja, akinek ünnepét ezen a héten ünnepeljük, az Ige asszonya. Mária hívő a hívők között, bízik Isten üdvözítő tervében. Annyira azonosítja magát az Igével, hogy az testet ölt a testéből és megszüli azt. Ezért van az, hogy Mária alakja olyan központiszerepet játszik az adventi időszakban, mert benne Isten eljön elénk, és testet ölt a mi testünkből, történelmünk történelme lesz, egy közülünk. A Szeplőtelen Szűz Mária egy előzetese annak, ami jönni fog. Hozzá hasonlóan mi is Isten átlátszósága leszünk. Hozzá hasonlóan mi is reménységben járunk, mindennap magunkévá tesszük az Igét, hogy „megszülhessük”, hogy örömmel hirdethessük mindazoknak, akik velünk együtt járják az utat.
Mária, az Egyház anyai arca, közbenjár Fia tanítványaiért. Támogat minket és bátorít a reményben. Isten gyengédségére emlékeztet, aki körülveszi őt kegyelmével, és aki az éjszaka közepén a keblére ölel minket, és a fülünkbe súgja: "Nyugodj meg, fiam, nyugodj meg... minden rendben van." A mindennapi élet nehézségei közepette (kinek nincsenek?) Máriát szemlélve tudjuk, hogy „Istennek semmi sem lehetetlen”.
Advent a lehetetlenek ideje. Ezen a héten Jézus Anyja kíséretében mi, Fiának követői anyai arccá akarnak válni azok számára, akik mellettünk vannak, az Ige férfiai és asszonyai számára, akik – ahogyan Izajás próféta emlékeztet ezekben a napokban – felemelik tekintetünket és a történelem éjszakájában már felragyogó fény biztos reményével haladunk előre. Jó hetet!
Jose Miguel Nunez - salesianos.info/Szaléziak.HU
