Főoldal / Szalézi világ / Jó keresztényeket és becsületes polgárokat nevelni a szív dolga
Jó keresztényeket és becsületes polgárokat nevelni a szív dolga
2019-12-13 Péntek | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
A következő évi rendfőnöki strenna mindannyiunkat arra hív, hogy nézzünk szembe azzal az ideállal, amelyet konkrét módon el kell érnünk a fiatalokkal 2020-ban. A jelenlegi körülmények között, az új társadalmi és kulturális kontextusban ez kétségtelenül komplex feladat, mivel egy olyan finom pedagógiai kapcsolat eredményeként jön létre, amelyben ennek a folyamatnak a fiatal a főszereplője. Don Bosco életének egy részlete felvilágosíthat minket:
Egy vasárnap Carlo Buzzetti (egyike az első fiúknak, akik Don Boscóhoz csatlakoztak) fiatalabb testvérével érkezett az oratóriumba. A neve Giuseppe, és nemrég érkezett egy kisvárosából, Caronno Varesinóból. Sápadt fiú volt, és nagyon félt.
- Don Bosco, ez az öcsém, Giuseppe. Csak tíz éves.
- A testvéred barátja vagyok, és a tiéd is leszek - mondja mosolyogva Don Bosco. - Hol fogsz dolgozni?
- Carlóval. De félek a mestertől - mondja neki a kicsi.
Giuseppe nagyon megszerette a Don Boscót és mindig közelében volt. Azon az első délutánon, mielőtt elhagyta volna az oratóriumot, azt mondta neki:
- Don Bosco, ne hagyj magamra. Gyere és látogass meg.
Másnap Don Bosco elment az építkezésre, hogy megnézze, hogy boldogul. A mester megérdezte Don Boscótól, mit akar?
- Én vagyok a Buzzetti család gyermekeinek felelőse. Gondoskodnom kell gyermekeikről vasárnap és a hét folyamán. Giuseppe, a legfiatalabb, tegnap érkezett. Hol vannak?
Carlo és Giuseppe, akik hallották Don Bosco hangját, jelentkeztek:
- Itt vagyunk!
Don Bosco felmászott az állványra. És azok a gyerekek számára ünnepélyes pillanat volt, hogy láthatták és beszélhettek Don Boscóval ott, ahol dolgoztak.
Giuseppe panaszkodott:
- A meszeskanna túl nehéz nekem és a nap hosszú.
- Gyere velem. Beszéljünk a főnökkel - válaszolja Don Bosco.
Don Bosco elmagyarázta az embernek – aki kemény volt ugyan, de nem volt rossz ember -, hogy hajlandó garantálni a fiúk jó magatartását és elkötelezettségét, de a főnöknek a fmunkát a fiúk életkorához kell igazítania:
- Még mindig gyerek! Hogy tudsz egy teli kanna meszet cipeltetni vele?
Így Don Bosco konkrét gesztusokkal kezdett hozzá, hogy megmentse a munkahelyükön meglátogatott fiatalokat. Meggyőzte őket, hogy meg kell tanulniuk olvasni és írni, és el kell tudniuk végezni az alapvető matematikai műveleteket ... És így Don Bosco megtalálta a megfelelő időt vagy a megfelelő embereket, hogy tanítsa őket.
A jó keresztények és becsületes polgárok formálása mély és kreatív kapcsolatok eredménye, ahol a fiatal áll a kapcsolat középpontjában, amint Paulo Freire nevelő mondja: „A fiatalokat párbeszéden, empátián és hiteles kíváncsiságon keresztül oktatják” - ez egy intuíció, ami közel áll az alapító stílusához.
ANS/Szaléziak.HU
