A modern kommunikációs média gyors információcserét kínál a világnak. A hírek olyan sebességgel terjednek, amit néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelni sem lehetett volna. A hírterjesztés sebessége és technológiája azonban számos kísérletet eredményezett a valóság szakszerű elferdítésére. Sok hír torzított elemeket tartalmaz, és a tények gyakran háttérbe szorulnak. Az úgynevezett "álhírekről" (fake news) és „mélyhamisításról” (deepfake) beszélünk, amelyekre Maciej Makuła szalézi atyának, a Tömegtájékoztatási Szektor tagja, a Kommunikáció az Egyházban és a Szalézi Családban témája körül forgó cikksorozat szerzőjének októberi írása szól.
"Az álhírek és a mélyhamisítás, ahogy nevezik őket, az úgynevezett poszt-igazság, vagyis a közszférában félreértéseket okozó, részben a média által megalkotott valóság jelentős jellemzői. A fiatalabb generációk számára ez különösen nehéz megkülönböztetni. A „digitális bennszülöttek” kiválóan használják a közösségi médiát, de amikor az ezeken a csatornákon keresztül áramló információk valódiságát kell értékelni, könnyen félrevezethetők” – magyarázza Makuła atya.
A cikk ezután felkínálja az olvasóknak, hogy mi is az "álhír" – a médiában közzétett információként definiálják, amely ellenőrzöttség benyomását kelti, és tényeket ír le, de valójában megtéveszti a közvéleményt azzal, hogy hitelt ad a meg nem erősített információknak; a bennük található adatok és ellenőrizetlen források - és mik azok a "mélyhamisítások", azaz a mesterséges intelligencia által generált, egyre gyakoribb és meggyőzőbb tartalom.
Ferenc pápa – magyarázza a szerző – több alkalommal hivatkozott az álhírek kérdésére is. 2018-ban ennek a jelenségnek szentelte az 52. Tömegtájékoztatási Világnap üzenetét. Az évek során oktatási és jogi kezdeményezéseket is bátorított a dezinformáció ellen az új kommunikációs környezetben. Sőt, a Christus vivit zsinat utáni apostoli buzdításában a pápa felhívta a figyelmet az álhírek és a modern média visszaélésszerű használatának veszélyeire, amelyek magányt, manipulációt, erőszakot, elszigetelődést, a valósággal való kapcsolat fokozatos hiányát, kapcsolati nehézségeket vagy internetes zaklatást okozhatnak.
A járvány évei alatt megjelent hírekre is hivatkozva Ferenc pápa többször beszélt „álhírekről”, emlékeztetve arra, hogy „a világjárvánnyal együtt terjed egy infodémia, a valóságnak a félelmen alapuló torzulása”.
Az álhírek és a mélyhamisítás a globális kommunikációs kirakós játék viszonylag új darabjai, és a manipuláció területén dolgozó szakemberek szívesen használják ezeket az eszközöket. E tevékenységek végeredménye a dezinformáció, amely néha hatalmas méreteket ölt, és nemcsak az egyének, hanem egész társadalmak félrevezetését eredményezi.
A mesterséges intelligencia természetesen számos előnnyel jár a marketing és a média világában, míg a videók manipulálására való felhasználása új kihívást jelent a kommunikáció világa számára. Ennek az eszköznek a nem megfelelő és etikátlan használata óriási zavart okozhat a médiaüzenetek nézői körében. Emellett a mesterséges intelligencia paradigmaváltást hoz és megváltoztatja a folyamatokat számos ágazatban (oktatás, egészségügy, pénzügy, technológia, vásárlás). Ezért nagyon fontos az álhírek és a mélyhamisítási jelenségek megértésének elmélyítése és az igazság keresése az információs üzenetekben. Ferenc pápa figyelmeztetései nyomán az Egyház is konkrét intézkedéseket tesz e folyamatok negatív hatásainak megelőzésére; a médiaoktatás ezért hatalmas kihívássá válik.
ANS-Róma/Szaléziak.HU
