Szaléziak.HU - Facebook Szaléziak.HU - Twitter Szaléziak.HU - Youtube

Főoldal / Magyar Tartomány / Sándor István szalézi testvér, vértanú emlékezete - Szalézi szerzetes és nevelő

Sándor István szalézi testvér, vértanú emlékezete - Szalézi szerzetes és nevelő

Sándor István szalézi testvér, vértanú emlékezete - Szalézi szerzetes és nevelő

2022-05-11 Szerda   |   #Magyar Tartomány

Sándor István  • megemlékezés  •

Szalézi rendtársunkat 1953. június 8 –án végezték ki. Minden hónap nyolcadikán megemlékezünk róla, felidézzük életének fontos epizódjait és imádkozunk szentté avatásáért.

Sándor István a hadifogságból hazatérve azonnal folytatta nevelői munkáját a Don Bosco Nyomdában. Szántó Klára titkárnő jól ismerte Sándor Istvánt és így emlékezik meg róla: „Tevékenysége a nyomdán kívül kiterjedt még az oratóriumi életre is. Ő volt a vezetője a ministránscsoportnak. Körmenetek alkalmával, nagyobb ünnepségek rendezésénél, az ő ministránscsoportja mindig épületes színfolt volt fegyelmezett viselkedésével és áhítatával. Feltűnően kedvelték a fiatalok annak ellenére is, hogy mindig fegyelmet tartott. A gyerekeknek megmagyarázta tettüknek minden következményét, különösen jó hatással volt a kisebbekre, akik nagy-nagy szeretettel ragaszkodtak hozzá. A kollégiumi életben is jelentős feladata volt. A nyomdásznövendékek nevelője volt, ami azt jelentette, hogy a hálóteremben, az ebédlőben és a szabadidőben is foglalkozott velük. Az általános benyomásom Sándor Istvánról az volt, hogy kötelességét teljesítő, korát meghazudtoló komolysággal és tudatossággal példás szerzetesi életet élt.”

Rákospalotai tartózkodása alatt, mint fiatal papnövendék, P. Szőke János így látta Sándor Istvánt, mint nevelőt: „A szalézi kollégiumban az iparos és a diák növendékek szabadideje közös volt, különösen a játék kötötte őket össze. Mivel jó sportoló volt, vonzó erővel hatott a fiatalokra. Másik kedvelt tevékenysége volt a »kis-klérus« és a Szívgárdisták szervezése. A mozgalom célja az volt, hogy Savio Szent Domonkos és Szent Tarzicius szellemében a ministránsok lelki életét irányítsa. Minden összejövetel és próba előtt beszélt a fiúkkal, hogy kellő áhítattal vegyenek részt a szentmiséken. A Szívgárdistákat még külön buzdította a Jézus Szíve tiszteletre is. Ezen a téren Sándor István tevékenysége példás volt. A jelentős létszámú, 50-60 növendék csoportjának vezetése és felügyelete szintén a feladatköréhez tartozott. Ezek a csoportok Don Bosco szellemében voltak a hivatások bölcsője. Sándor István ezen a téren kiválóan dolgozott.”

A nevelés terén Sándor István tehetsége ismert volt országos szinten is. Szervező és aktív tagja volt a Katolikus Iparos- és Munkásifjak Országos Egyesületének (KIOE) is. A kommunizmus alatt ezt az egyesületet is feloszlatták. Isten Szolgája tovább folytatta tevékenységét és titokban szervezte a fiatalok rendszeres összejöveteleit.

Hollai Ferenc munkatársának erről közeli emlékei vannak: „1940 őszén bekapcsolódtam a Budapest-Clarisseum, vagyis a Szalézi Tartományfőnökség épületében működő KIOE helyi csoportjába. Ebben a csoportban kb. 40 fiatal munkás, elsősorban szakmát tanuló inasgyerek volt. A csoportot Sándor István szalézi testvér vezette. Általában hetenként kétszer találkoztunk: a csütörtök esti gyűléseken, illetve a vasárnap délelőtti szentmisén. Később, alig 18 éves voltam, amikor megválasztottak az említett ifjúsági szervezet országos titkárává, s attól kezdve 1948-ig dolgoztam a mozgalom központjában. Ez idő alatt az említett Don Bosco csoportot Sándor István vezette. A gyűlésekre többször eljártam, illetve ő is rendszeresen részt vett a központi házunkban tartott hetenkénti megbeszéléseken. Ez a kapcsolat 1948-ig, a letartóztatásomig tartott. Időről időre belátogatott a ferencvárosi mozgalmi központba. Ikvay László atya a szervezet főtitkára ilyenkor mindig szeretettel fogadta őt. 

Sándor István egy nagyon egyszerű ember volt. Látszott rajta, hogy komolyabb iskolai végzettsége nem volt. Annál erősebben mutatkozott meg magatartásában a szerzetesi életre való komoly törekvés. Ebben a munkában is elsősorban a legszegényebb munkásgyerekekkel való foglalkozást tartotta fontosnak. Alkalma lett volna bekapcsolódni a középosztálybeli fiatalokból álló cserkészcsapat munkájába, ahol lényegesen látványosabb lehetőségei lettek volna. Ő ezzel szemben a legelhagyatottabbakat gyűjtötte maga köré. Sándor István nem volt egy lendületes, magával ragadó szónoki egyéniség. Halk beszéde, kedvessége volt az, ami vonzotta a fiatalokat. Ez volt az ő népszerűségének is az alapja.”

A fiatalok Isten Szolgájában egy őszinte testvérre és egy gondos apára találtak. Ez nem szűnt meg akkor sem, amikor a szervezetet betiltották: „Az ifjúság soraiban végzett munkája soha nem külsőségekben mutatkozott meg. Inkább egy bizalmas, szinte aggódó édesapa volt, aki előtt a fiatalok megnyíltak és készséggel beszéltek lelki problémáikról. István az imádságos lelkületű szerzetes pedig nagyon is alkalmasnak látszott ezeknek a fiúknak a nevelésére. István egyénileg is foglalkozott a csoport tagjaival és felkereste őket, ha szükségesnek látta. Akik pedig katonai szolgálatra vonultak be, az eltávozások alkalmával mindig szívesen jöttek egy-egy délután a Clariba, a csoportba. Istvánnak különös gondja volt a kis katonákra, hiszen jól emlékezett a maga katonaéletére, annak számos buktatójára. Tudta, mennyire igénylik a fiatalok a baráti jó szót, a segítséget.

A mi ifjúsági szervezetünket a belügyminiszter feloszlatta, de az Actio Catholica országos elnökének, Mihalovics Zsigmond kanonoknak az utasítására azonnal új néven tovább folytattuk a munkát. Az új szervezet az egyházközségeken belül tevékenykedett, és ehhez a munkához nem volt szükség belügyminiszteri külön engedélyre. István, amikor az 1950-es években elűzték a szerzetesrendeket, a rendház közelében egy magánlakásban bérelt szobát. A fiatalokkal való kapcsolatát továbbra is megtartotta. Azok őt rendszeresen felkeresték. Szeretném kihangsúlyozni, hogy kapcsolatom és ismeretem Sándor István tevékenységére nem a Don Bosco Nyomda belső életére vonatkozik, hanem inkább az oratóriumi jellegű munkára. István az Oratóriumba bejáró sok száz gyermek közül az inas gyerekeket gyűjtötte maga köré. A rendszeres heti gyűléseken a szalézi szellemnek megfelelően a fiatalok katekézis oktatásával foglalkozott.” (Hollai Ferenc visszaemlékezése)

Bíró Lóránt szalézi szinte gyermekkorától ott élt Sándor István közelében. Határozottan állítja, hogy nem volt benne semmi képmutatás, hanem tökéletesen megértette és alkalmazta Don Bosco módszerét: „A velünk való foglalkozás idején megtapasztaltam, hogy nem volt mesterséges, hanem abból a lelkületből származott, amelyet a buzgó imádság kísért. Véletlenül sem jutott eszünkbe, hogy a tőle hallottakat vagy látottakat felületes módon színházi jelenetnek vegyük. Ez csak a belső imaéletéből nyerhetett táplálékot, amikor már mint fiatal rendtárs megértette és komolyan vette Don Bosco nevelésének módszerét.”

Ezt tanúsítja egy másik növendéke, Himmer Ágoston is: „...nyugodt lelkiismerettel állapíthatom meg, hogy Sándor István egy felkészült, jó képességű szalézi nevelő volt és nagyon hatékonyan tudott velünk, fiatalokkal bánni...”

 

Öri Ferenc rákospalotai cserkész fiú visszaemlékezése egy 1938-as eseményére: Egy őszi délután csapatgyűlésre mentem a Clariba. Az intézet előtt egy 55-ös villamos indult át Rákospalota felé. Egy fiatal férfi utána rohant, és megpróbált felugrani a szerelvényre. Az ugrást elvétette és a kocsi alá került. A villamos azonnal megállt, de a szerencsétlent a kerék súlyosan megsebesítette. Pillanatok alatt nagy tömeg gyűlt össze, és mindenki dermedten nézte a történteket. Ekkor váratlanul Sándor István rohant elő az intézetből. Egy hordágyat hozott magával. Aztán lehasalt a földre és bemászott a kocsi alá. Nagy óvatosan kivonszolta az erősen vérző férfit, és ráfektette a hordágyra. Perceken belül megérkeztek a mentők, és kórházba vitték az elgázolt férfit. A tömeg lelkesen megéljenezte az életmentőt.

 

1950-ben Magyarországon a működő szerzetesrendek tevékenységét megszűntették. Isten Szolgája úgy, mint minden szerzetes, földönfutó lett, utcára került és egy kenyérkereső állás után kellett néznie. Először Szolnokon talált átmeneti otthont, és Mezőfényi József szalézi atya mellett dolgozott mint sekrestyés, de továbbra is foglalkozott a fiatalokkal. Természetesen a keresztény nevelési módszer szerint oktatta őket. Novíciustársa, Zsédely Gyula meg is jegyezte, hogy az Egyház és a Haza iránti hűségre nevelte őket. Különösen azok a fiatalok gyűltek csoportjába, akikben nagyobb volt a vágy a keresztény értékek iránt.

 

Az újonnan megalakult Államvédelmi Hatóság 1949-ben vált ki a rendőrség kötelékéből. Ehhez a belügyi, rendfenntartó alakulathoz csak munkásfiatalokat hívtak be. A fegyveres testület később a párt utasításainak legkövetkezetesebb végrehajtója lett. A pártvezetés féltékenyen őrködött a testület fölött. Amikor pedig elérkezettnek látták az időt, hogy kemény kézzel zúzzák szét a katolikus ifjúsági szervezeteket, 1950 nyarán, egyetlen éjszaka elhurcolták mindazokat a papokat, akik az egyház ifjúsági szervezeteit szervezték, vezették. A munka, amit ezek a papok végeztek, mindenekelőtt ifjúsági lelkipásztori tevékenység volt. Lelkigyakorlatokkal igyekeztek rávezetni a fiatalokat a lelkiéletre, hogy a keresztény értékek felhasználásával készüljenek a felnőtt életükre. Valamelyik ÁVH-s besúgónak feltűnt, hogy a szaléziaknál működő csoport egyik másik tagja az Államvédelmi Hatósághoz vonult be és ezek a fiúk a szabadidejükben továbbra is kapcsolatot tartottak Sándor Istvánnal. Az ÁVH ezért teljes szigorral csapott le rájuk, de különösen Sándor Istvánra. Letartóztatták és fizikai, testi kényszerrel törték meg őket, hogy felvállalják az ÁVH hamis vádjait.

 

 

Ima a szentté avatásáért

Mindenható Istenünk! Te meghívtad szolgádat, Sándor Istvánt Bosco Szent János nagy családjába. Életútján Mária, a keresztények segítségével vezetted őt a lélekmentés nehéz munkájában. Szabad döntése volt, hogy életét a magyar fiatalokért áldozza. A nehezebb utat választotta és tanúságot tett rólad az Egyház és a szaléziak üldözése idején. Ideálja a katolikus sajtó, Isten házának szépsége és a fiatalok nevelése volt. A derék és hű szolga lelkületével mutasson nekünk is utat. Kérünk, dicsőítsd meg őt a vértanúknak kijáró koszorúval. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a sandoristvan@szaleziak.hu e-mail címen, ha Sándor István közbenjárására bármilyen kérés vagy ima meghallgatásra talál!

 

 

 P. Ábrahám Béla SDB/Szaléziak.HU

Kapcsolódó cikkek

Mesél a szalézi múlt - P. Stanisław Pływaczyk SDB

Mesél a szalézi múlt - P. Stanisław Pływaczyk SDB

#Magyar Tartomány 2022-07-27, Szerda

Stanisław Pływaczyk, vagy magyarosan Pływaczyk Szaniszló (1880-1969) szalézi szerzetes pap volt az első magyar tartományfőnök, aki Lengyelországból jött..

Mesél a szalézi múlt – P. Frank Pál SDB

Mesél a szalézi múlt – P. Frank Pál SDB

#Magyar Tartomány 2022-07-26, Kedd

Frank Pál atya (1928-2016) példamutató pap és szalézi szerzetes volt. Hatalmas lelkesedés sugárzott belőle. Nem csak a lelkeket szolgálta, hanem különösen..

Havi megemlékezés a Segítő Szűz Máriáról

Havi megemlékezés a Segítő Szűz Máriáról

#Szalézi világ 2022-07-24, Vasárnap

A szalézi templomokban és oratóriumokban minden hónap 24-én megemlékeznek Máriáról, a Keresztények Segítségéről.

Mesél a szalézi múlt - P. Matkovics János SDB

Mesél a szalézi múlt - P. Matkovics János SDB

#Magyar Tartomány 2022-07-19, Kedd

Matkovics János atya (1907 – 1944) szalézi misszionáriusként Kínában működött nagy odaadással, amihez a szegénység párosult. Mindent megtett a szegények,..

Mesél a szalézi múlt - P. Dauner János SDB

Mesél a szalézi múlt - P. Dauner János SDB

#Magyar Tartomány 2022-07-19, Kedd

Dauner János (1915–2002) szalézi szerzetes atya egész életét Istennek, a fiataloknak és az egyházzenének szentelte. Az ifjúság szeretetét küldetésként..

Címkék

 • 1% • 28EK • adomány • advent • Afrika • ajándék • akció • alapítás • alapítvány • Albertfalva • áldás • áldozat • alkalmazás • állandó • állás • Amerika • Amoris Laetitia-családév • Ángel Fernández Artime • animátor • Argentína • Ars Sacra Fesztivál • Ázsia • beiktatás • béke • betegség • bevándorlók • bicentenárium • boldoggáavatás • boldoggáavatási eljárás • BoscoFeszt  • börtön • Brazília • búcsú • Budapest • bűnmegelőzés • bűvészet • Centenárium • cigány pasztoráció • Clarisseum • Colle Don Bosco • család • cserkészek • csoda • DélAmerika • DélSzudán • digitális • digitális oktatás • díj • Don Bosco • ...
Összes címke
Adó 1%
< Segítő Szűz Mária kilenced - 4. nap, témája: a migránsokSándor István szalézi testvér, vértanú emlékezete - Úton a vértanúság felé 1. >