Főoldal / Szalézi világ / Spanyolország – Margit mama és a gondoskodás etikája
Spanyolország – Margit mama és a gondoskodás etikája
2025-11-25 Kedd | #Szalézi világ
Minden november 25-én a Szalézi Család Margit mamára emlékezik, akit több száz gyermek ismert, amikor a valdoccói oratórium kezdeti időszakában segített fiának, Don Boscónak. A szaléziak alapítójának édesanyja, akit XVI. Benedek pápa 2006-ban tiszteletreméltóvá nyilvánított, anélkül, hogy tudott volna róla, a szaléziak nevelő munkájának első munkatársa volt, akik elismerik, hogy a Kongregáció az ő elkíséréséből és a megelőző módszerhez való hozzájárulásából született.
Jesús Rojano szalézi atya idén nyáron egy nagyon aktuális cikket írt a Salesianos.info weboldalon Margit mama alakjáról, amelyről az ANS számol be.
Az úgynevezett „gondoskodás etikájával” 1980-ban, Carol Gilligan amerikai pszichológus és filozófus könyvének köszönhetően kezdtek el foglalkozni. Szerinte a nők a másokkal való kötelékeket, a gondoskodási felelősséget helyezik előtérbe a kötelességek elvont teljesítésével és a jogok gyakorlásával szemben, ami az erkölcsi és etikai normákhoz való férfias megközelítés fő jellemzője („Az igazságosság etikája”).
Klasszikus példa erre az úgynevezett „Heinz-dilemma”, amelyet Lawrence Kohlberg oktatáspszichológus fogalmazott meg: El lehet-e lopni gyógyszert egy ember életének megmentése érdekében?
„Heinz felesége a halálán volt, és egyetlen reménye egy gyógyszer volt, amelyet egy gyógyszerész fedezett fel, és amit borsos áron árult. A gyógyszer elkészítése 200 dollárba került, a gyógyszerész pedig 2000 dollárért adta el. Heinz csak 1000 dollárt tudott összekaparni. Ezt az összeget ajánlotta fel a gyógyszerésznek, és amikor a gyógyszerész visszautasította az ajánlatát, Heinz azt mondta, hogy később kifizeti a fennmaradó összeget. A gyógyszerész azonban továbbra sem volt hajlandó odaadni neki a gyógyszert. Kétségbeesésében Heinz fontolóra vette a gyógyszer ellopását. Helytelen lenne ezt tenni?”
A dilemmát 11 éves fiúk és lányok elé állították. A fiúk az igazságosság általános elveit alkalmazták, és arra a következtetésre jutottak, hogy soha nem lehet lopni (egyesek véleménye), és hogy helyes ellopni, mert egy ember életének értéke meghaladja az 1000 dollárt (mások véleménye). A lányok véleménye inkább érzelmi okokon alapult, és mindenki helyzetével foglalkoztak. Az egyikük azt mondta: „Jobb, ha megbeszélik és megoldják, mert ha ellopja, börtönbe kerülhet, és utána senki sem fog gondoskodni a feleségéről”. Virginia Held szerint „a törődés, az empátia, a másokkal való együttérzés, a mások érzései iránti érzékenység jobb útmutatók lehetnek ahhoz, hogy mit követel meg az erkölcs a valós helyzetekben, mint az ész vagy a racionális számítás elvont szabályai, vagy legalábbis egy megfelelő erkölcs szükséges alkotóelemei lehetnek”.
Don Bosco nem hallott a „gondoskodás etikájáról” (egy évszázaddal ezelőtt találták fel ezt a kifejezést), de tudta, hogyan GONDOSKODJON a fiataljairól és az első szaléziakról. Véleményem szerint ebben sokat tanult édesanyjától. Valószínűleg Margit mama, amellett, hogy GONDOSKODOTT a gyermekeiről, majd később a torinói oratórium tagjairól, ezt a közvetítő „gondoskodó” mentalitást alkalmazta fia, János és féltestvére, Antal közötti konfliktusra is, igyekezve elkerülni bármelyikük bántalmazását.
Ferenc pápa ugyanezt a megérzést fogalmazta meg a szaléziakhoz intézett beszédében a 2020-as egyetemes káptalanon: „Mi lenne Valdocco Margit mama jelenléte nélkül? Vajon létrejöhettek volna házaitok e hívő asszony nélkül? [...]. A nő valódi, hatékony és érzékeny jelenléte nélkül a műveitekből hiányozna a bátorság és merészség, amely képes a jelenlétet vendégszeretetként, otthonként felfogni.”
Forrás: Salesianos.info
ANS – Madrid/Szaléziak.HU








