Főoldal / Magyar Tartomány / Szalézi szavak - Nagyboldogasszony - Boldog, aki hordozott Téged
Szalézi szavak - Nagyboldogasszony - Boldog, aki hordozott Téged
2021-08-13 Péntek | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
prédikáció • Szűz Mária •
Mária mennybemenetelének, Nagyboldogasszonynak az ünnepe azon kevés ünnep között van, amelynek előesti, ún. Vigília-miséjében más miseszöveget használunk, mint az ünnep napján. Ebből is kitetszik, hogy az Egyház hagyományában, a keresztény nép hitéletében milyen nagy súlya volt és van ma is a Boldogságos Szűz megdicsőülése ünnepének. És ehhez még hozzávehetjük a keresztény magyarság töretlenül hűséges ragaszkodását Nagyboldogasszonyhoz – Szent István királytól kezdve napjainkig.
Az ünnepek gazdag tartalmát tükrözik mindig a szentmisék szentírási olvasmányai, akár szószerinti értelemben, akár jelképes, vagy mondhatjuk így is: előképi értelemben.
„Frigynek szent szekrénye” – így szólítjuk meg a Szűzanyát a lorettói litániában. Ennek a megszólításnak az értelmét a mai ószövetségi Olvasmányban találjuk meg. A régi magyar nyelvben a frigy azt jelentette, hogy szövetség. A szentírásban Istennek népével, Izraellel kötött szövetségét jelenti. A frigyszekrény vagy másképpen a szövetség ládája, a szövetség szekrénye a szent sátorban, később a jeruzsálemi templomban szinte fizikailag láthatóvá és foghatóvá tette az Úr jelenlétét népe körében. A frigyszekrényben őrizték a Tízparancsolat kőtábláit, valamint a mannából, az Istentől kapott eledelből egy kis edényre valót.
- A Tízparancs magát Istent, a törvényadó Urat jelképezte, a manna pedig emlékeztette Izrael népét az Úr gondviselő, tápláló, életadó szeretetére.
- A frigyláda ünnepélyes, teljes pompával, ma így mondanánk: ünnepi liturgiával való elhelyezése a szent sátorban – amint az ószövetségi Olvasmányban hallottuk – arra utal, hogy az Úr visszavonhatatlanul jelen van népe körében, s ez volt a választott nép öröme és vigasztalása.
A Boldogságos Szűz hordozta és világra hozta az Isten Fiát, és így, mint az új és örök szövetség szekrénye, ugyancsak az Isten köztünk való jelenlétének élő és dicsőséges jele egészen a világ végezetéig.
A mai Evangéliumban egy asszony Jézus tanításáról és személyének varázsától elragadtatva ezt kiáltja: „Boldog a méh, mely hordozott téged, és az emlő, amely táplált.” Ez a mondat a maga természetes, biológiailag pontos megfogalmazásában adja vissza a „frigynek szent szekrénye” kifejezést.
A Boldogságos Szűz, istenanyai mivoltában, valóban eszköze és jele annak a boldogító ténynek, hogy Isten köztünk lakik Fiában, Jézus Krisztusban. – Persze, Jézus hozzáfűzi, hogy hasonlóképpen ilyen jelek, Isten igéjének boldog hordozói azok is, „akik Isten szavát hallgatják, és meg is tartják.” – Természetes, hogy Jézus ezzel a kijelentéssel nem édesanyjának senkiével össze nem mérhető üdvösségtörténeti szerepét akarja lekicsinyelni, hiszen a Boldogságos Szűz ebben a lelki-szellemi értelemben is jele annak, hogy valóban köztünk van az Isten, hiszen ő Krisztus első és legtökéletesebb tanítványa, akiben Fiának minden szava megvalósult és életté vált.
A frigyláda olyan drága és féltett kincse volt Izrael népének, hogy ha a gyakori harcokban, véres küzdelmekben nemegyszer elrabolta az ellenség, a nép árvának és támasztalannak érezte magát, mintha megfosztották volna az Úr jelenlétének bizonyosságától. És amikor a jeruzsálemi templom elpusztult s a tűz martalékává lett a frigyláda is, Isten népét az elveszettség és a boldogtalanság érzése kerítette hatalmába.
Az újszövetségi frigyszekrényt, Máriát senki nem veheti el tőlünk. Az örök szövetség része volt az ő testi mennybevétele, romolhatatlansága, amire Szent Pál utal a Szentleckében: „A győzelem elnyelte a halált. Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod? Mária él, Krisztust kihordó és megszülő testével együtt, s így a világ végéig ragyogó, megdicsőült jele marad annak, hogy Isten nem hagyja magára, nem engedi elveszni népét, Fiának titokzatos testét, mert él reménycsillagunk: a mennybe fölvett Szűz.
P. Szikszay Sándor SDB
Szaléziak.HU
