Főoldal / Szalézi világ / Vatikán - Artemide Zattinak, a legkisebbek ápolójának szentsége
Vatikán - Artemide Zattinak, a legkisebbek ápolójának szentsége
2022-08-27 Szombat | #Szalézi világ | KIEMELT | ARCHIVÁLT
Ferenc pápa a konzisztórium alatt bejelentette, hogy október 9-én kerül sor Boldog Artemide Zatti szalézi testvér szentté avatására, aki minden beteg reménysége lett az argentin Viedmában.
Egy Argentínába emigrált olasz, aki csak betegápoló volt, de kórháza páciensei körében minden orvosnál népszerűbb és keresettebb. Mindez, és még sok minden más. Boldog Artemide Zatti, aki hamarosan szent lesz, a jótékonyság fényes példája: „Isten együttérzésének és a betegek iránti irgalmának élő jele” – definiálja a szaléziak posztulátora, Pierluigi Cameroni atya. Úgy tűnik, mintha Don Bosco pont őrá szabta volna a szalézi testvér alakját: egy szerzetes, akit nem szenteltek pappá, de ugyanazt a szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalmat teszi, mint rendjének papjai és osztozik a közösségi életben. Az egyetlen különbség tehát a klerikus és a laikus állapot között van, de nincs különbség a keresztény tökéletesedés és az apostolkodás terén. Vagy nyilvánvalóan a szentségre való törekvés terén sem.
Don Bosco, Mária, a Keresztények Segítsége iránti szeretet és a Gondviselés
Artemide mindössze 17 évesen, 1897-ben hagyta el az olasz Reggio Emilia tartományt és indult el Argentínába. Családját, mint sok mást, a tengerentúlra sodorta az éhség, a szegénység és a reménytelenség. Miután letelepedtek Bahia Blancában, a szaléziak által vezetett helyi plébániára kezdett járni, és itt ismerkedett meg Don Carlo Cavallival, aki szellemi atyja és ihletforrása lett, de mindenekelőtt ő lesz az, aki észreveszi az Úr hívását. A Don Bosco művébe szerelmes Artemide a bernali szalézi házban éppen arra készül, hogy leteszi szerzetesi fogadalmát, amikor egy rendtársától tuberkulózist kap, és ez felforgatja minden tervét. Don Cavalli ezután azt javasolta, hogy imádkozzon Máriához, a Keresztények Segítségéhez, és ígérje meg neki, hogy miután meggyógyult, a betegeknek szenteli magát. Artemide beleegyezik, és így lemond papi hivatásáról, és elutazik a viedmai szalézi házba, ahol segítségre van szükség a missziós kórházban. „Nagysága nem abban volt, hogy elfogadta, hanem abban, hogy kiválasztotta azt a tervet, amelyet Isten a számára készített – magyarázza a posztulátor –, és azt az evangéliumi radikalitást, amellyel Krisztust követte, Don Bosco lelkületével, vagyis soha nem hagyta el az öröm és a mosoly, amely az Úrral való találkozásból fakad.”
A szent ápoló
Az új szalézi testvér ezt még nem tudja, de igazi megszentelődése a betegek gondozása iránti odaadása lesz Evasio Garrone atya bölcs irányítása alatt, akinek posztját 1913-ban bekövetkezett halálakor átveszi. Artemide nemcsak a kórház igazgatója és menedzsere, hanem ápoló és gyógyszerész is volt, de mindenekelőtt a remény fénye minden olyan beteg számára, aki számított rá. Szolgálata nem korlátozódott a kórházra, hanem az egész városra, sőt a Negro folyó partján fekvő két helyre: Viedmára és Patagonesre. Általában a fehér köpenyével és a legelterjedtebb gyógyszerek táskájával ment ki. Egyik keze a kormányon, a másik a rózsafüzérrel. A szegény családokat részesítette előnyben, de a gazdagok is hívták. Szükség esetén a nap vagy az éjszaka bármely órájában indult a betegekhez, bármilyen időjárási körülmények között is. Nem állt meg a város központjában, hanem a külterületi hodályokba is bement. Mindent ingyen csinált, és ha kapott valamit, azt a kórháznak adta. Gyakran jobban megbecsülték, mint az orvosokat. Ami viszont őt illeti, sokszor a Gondviselés kezére bízza magát - ahogyan azt maga Don Bosco tanítja -, hogy megvalósítsa azt a struktúrát, amelynek sok szükséglete van, nemcsak gazdasági. Zatti tevékenysége nem korlátozódott a betegek ellátására, szükség esetén gyengéden elkísérte őket a halálba, gondoskodott minden szükségletükről, különösen a legkisebbek szükségleteiről: mindegyikben a szenvedő Krisztus arcát látta. És ez a fény, amelyet a leendő Szent sugároz, nem marad észrevétlen: sokan valójában azt állítják, hogy közvetlenül azután fedezték fel újra a hitet és az Istenhez vezető utat, hogy találkoztak Artemide Zattival.
A közösségi élethez való hűség felemelő tanúja volt. Mindenki csodálkozott, hogy ez a sok kórházi teendőjével annyira elfoglalt szerzetes hogyan lehet egyben a rendszeresség példamutató képviselője. Ő volt az, aki becsöngetett, ő volt az, aki megelőzte az összes többi rendtársat a közösségi találkozókon. Hűen a szalézi lelkülethez és a Don Bosco által gyermekeire hagyott mottóhoz - "munka és mértékletesség" - szokott lelki készséggel, áldozatkészséggel végzett csodálatos tevékenységet, különösen az éjszakai istentisztelet során, abszolút odaadással. minden személyes elégedettségtől való elszakadás, szabadság és pihenés nélkül. Jó szaléziként tudta, hogyan tegye a vidámságot szentsége összetevőjévé. Mindig mosolygósnak tűnt: így ábrázolják őt az összes hozzánk eljutott fotón. Könnyen teremtett kapcsolatot az emberekkel, az együttérzés látható töltetével, mindig boldog és alázatos. De mindenekelőtt Isten embere volt, sugározta őt. A kórház egyik orvosa azt mondta: "Amikor megláttam Zattit, megingott a hitetlenkedésem." És még egy: „Mióta találkoztam Zatti úrral, hiszek Istenben”.
Beteg a betegek között
1950-ben leesett egy létráról, és e baleset alkalmával jelentkeztek nála a rák tünetei, amelyet ő maga diagnosztizált. Azonban még egy évig várt küldetésére, mígnem hősiesen vállalt szenvedések után 1951. március 15-én teljes tudatában elhunyt, a lakosság szeretetével és hálájától körülvéve, akik ettől a pillanattól kezdve közbenjáróként hívták őt Istennél. Temetésén példátlan körmenetben részt vett Viedma és Patagones összes lakosa.
A szentség híre gyorsan terjedt, és sírja nagy tiszteletnek örvend. Még ma is, amikor a helyi emberek temetésre mennek a temetőbe, mindig felkeresik Artemide Zatti sírját. Az első nem vértanú szalézi szerzetes testvért, akit az a megtiszteltetés ért, hogy oltárra emeljék, II. János Pál avatta boldoggá 2002. április 14-én.
www.vaticannews.va/Szaléziak.HU
