Bosco Szent János egy „jóéjszakát”-ban elmeséli a Segítő Szűz Máriához intézett hosszú könyörgés eredményét: megérteni az örök kárhozat fő okát. A válasz, amelyet ismétlődő álmokban kapunk, megdöbbentően egyszerű: a gyónás végén hiányzik a szilárd, konkrét elhatározás. Az élet megváltoztatására irányuló őszinte elhatározás nélkül még a szentség is hatástalanná válik, és a bűnök ismétlődnek.
Ünnepélyes figyelmeztetés: Miért mennek oly sokan a pusztulásba? Mert nem tesznek jó elhatározásokat, amikor gyónni mennek.
Az 1873. május 31-i „jóéjszakát”-on Don Bosco komoly figyelmeztetést adott tanítványainak, amely – mint mondta – „alázatos imáinak eredménye” volt, és az Úrtól származott:
Egész májusban – mondta –, különösen a Segítő Szűz Mária kilenced alatt állandóan szentmiséket és imákat ajánlottam fel a mi Urunknak és a Boldogságos Szűznek, könyörögve nekik, hogy tudassák velem, mi az, ami a leginkább a pokolba sodorja a lelkeket. Nem azt mondom most, hogy az Úr megvilágosított vagy nem világosított meg engem. Csak annyit mondok, hogy szinte minden éjjel azt álmodtam, hogy ez a gyónásnál mutatott szilárd elhatározás hiánya miatt van. Mintha fiúkat láttam volna, akik a gyónás után a templomból távoztak, és fejükből két szarv nőtt ki.
Mi okozza ezt? – kérdeztem magamtól. Ó, ez a gyenge elhatározások miatt van. Ezért járnak oly sokan gyakran gyónni, de soha nem javulnak meg, és újra meg újra ugyanazokat a bűnöket gyónják meg. Vannak olyanok (csak feltételezem, nem bocsátkozok semmibe, amit a gyónáskor hallottam, mert az titok), akik a tanév elején meglehetősen rosszul teljesítettek a tanulmányokban, és még mindig nem teljesítenek jobban: vannak mások, akik panaszkodtak, és még mindig panaszkodnak. Úgy gondoltam, jobb, ha ezt tudatom veletek, mert ez alázatos imáim eredménye, és mert valóban az Úrtól származik.
Nyilvánosan nem árult el más részleteket, de kétségtelenül kihasználta ezt az álmot, hogy bátorítson és figyelmeztessen. Az a kevés, amit mondott, és az a mód, ahogyan mondta, komoly figyelmeztetés volt, amilyet gyakran kellene elmondani a fiúknak.
(BM X, 48-49)
donbosco.press/Szaléziak.HU
