„Szívvel szóljunk”: nagyszerű ellenszer a mai világ betegségeire
2023-05-27 Szombat | #Aktuális | ARCHIVÁLT
kommunikáció • világnap • Ferenc pápa •
„Forradalmasítsd a világot a kedvességeddel, a szíveddel szólva” – ez az az álom, amelyet Ferenc pápa 57. kommunikációs világnapi üzenetében képzel el az emberiség számára, amely 2023. május 21-re, Urunk mennybemenetelének vasárnapjára esik. „Beszélj a szíveddel őszintén és a jótékonyság”, és ez a legjobb ellenszer, amely képes gyógyítani a mai társadalom bajait.
Ferenc pápa egy nagyon konkrét cselekvési tervet ad: „Kommunikálj a szíveddel, igazságban és szeretetben”. Ha hallgatsz és a szíveddel beszélsz a másik szívéhez, kommunikációd pozitív és egészségessé válhat. A megoldás az emberi szívben rejlik és abból fakad. Ferenc pápa XVI. Benedek pápa szavait idézi: „A keresztény programja – az irgalmas szamaritánus programja, Jézus programja – „a látó szív”. Ez a szív látja, hol van szükség szeretetre, és ennek megfelelően cselekszik.” A szívvel való beszéd tehát minden keresztény életre szóló projektje.
A szív szimbolikája
A szív egy egyetemesen elismert erő, és ma a legnépszerűbb szimbólum a világon. „A világ legszebb dolgait nem lehet látni vagy megérinteni, szívvel kell érezni” – erősítette meg a híres amerikai író, Helen Keller. Az emberi szeretet talán legjobb és legmélyebb kifejezése, a szökőkút, ahonnan minden jó fakad és ott lakik. Nyilvánvalóan, bár mindannyian tudjuk, hogy a biológiai szív az emberi test leglétfontosságú és legkényesebb szerve, a spirituális szív az igazi emberiség középpontjában áll, és minden emberi érzés és érzelem, valamint intellektuális és spirituális képességek forrása. Érdekes megjegyezni, hogy Ferenc pápa a szívnek ezt a metaforáját használja, hogy megerősítse, hogy ez egy erőteljes eszköz a világnak szükséges nagy átalakulás megvalósításához.
A „szív” megértése a Szentírásban
Valamennyi vallás különlegesen értelmezi a „szív” fogalmát. Ez az a hely, ahol Isten lakik, ahol Isten kegyelmét el lehet fogadni, vagy ahol az ember megtapasztalhatja azt a tiszta lelki energiát. A Szentírás a szívre vonatkozó gyönyörű megerősítéseket is ad nekünk, amelyek révén érzékeljük, hogy a szív a kulcsa az Istenhez való viszonyuláshoz, Isten látásához és megtapasztalásához, valamint minden emberhez való szeretethez és kapcsolathoz. A szív a forrás vagy az irányító központ, amely meghatározza az ember választásait és döntéseit, és felfedi az identitást. Valójában a „szív megváltoztatása”, a „szív megtisztulása” elengedhetetlen feltétele annak, hogy megtapasztaljuk egész lényünk átalakulását, és tökéletes talajtá váljon minden pozitív energia beáramlásának az életbe.
Miért nem beszélünk szívvel?
A szívvel szólás nem spontán gesztus. Elménk és szívünk gyakran tele van előítéletekkel, félelmekkel, aggodalmakkal és bizonytalanságokkal, amelyek miatt kommunikációnk nagyon őrzötté válik. Egyrészt a büszkeség, az irigység, az ego és az önzés érzése meggátol bennünket abban, hogy megnyissuk szívünket. Másrészt a düh, a bűntudat és a bosszúvágy keserű érzelmei sem segítenek felismerni a szívet a másikban. Többet szeretnénk kommunikálni magunkról, és gyakran az igazság és a jótékonyság kevés, vagy csak kisebb mértékben található meg. Nem azért kommunikálunk, hogy meghallgassuk és megértsük a másikat.
Kommunikációnk nem magában foglalja a ráhangolódást, a türelemmel való meghallgatást és a másik elfogulatlan hozzáállással történő megértését. Elképzeléseinkkel és gondolatainkkal is annyira makacsok vagyunk, hogy folyamatosan szűrjük vagy előítéletesítjük a másik mondanivalóját. Kommunikációnkban időnként szándékaink és céljaink nem jóindulatúak, hanem bosszúállóak, vitatkozók és rosszindulatúak. Ennek eredményeként nem ismerjük fel a másik személyt testvérünkként, és gyakran a faj, a bőrszín, a nyelv és a társadalmi státusz létfontosságú blokkjaivá válnak kommunikációnk során.
„Szívtől szívig” Jézus közleménye
Jézus kiváló kommunikátor volt, aki a szívével szólt. Vonzó személyiség volt, és minden ember szívébe be tudott hatolni, megérinteni, meggyógyítani és átalakítani, ahogy a szívéből a szívükhöz szólt. A kiváló példa erre az emmausi tanítványok epizódja (Lk 24,13-35), amelyet Ferenc pápa is ajánl nekünk e téma fényében, hogy elgondolkodjunk rajta.
A Feltámadott Jézus minden meghívás nélkül elkíséri a két emmausi tanítványt. Türelmes, és megszakítás nélkül meghallgatja őket. Ezután szívvel beszél hozzájuk, tisztelettel kíséri szenvedésük útját, önmagát ajánlja, és nem erőlteti rá magát. Figyelmes hallgatása és szívvel való beszéde a két tanítványt valóban meghallgatottnak és felismertnek érzi, szívük lángra lobban, és örömmel térnek vissza, hogy a feltámadt Krisztust hirdessék testvéreiknek.
Hogyan szólhatunk a szívünkkel?
A szívből szólás nem egy készség elsajátítását jelenti, vagy a megfelelő személlyel, időben vagy helyen való beszélgetést, és nem is pusztán a helyes cselekvést. Nem igényel különösebb előkészületet vagy előzetes tervet, mivel egyenesen a szívből fakad, és a másik szíve felé kell haladnia. A legmélyebb szintű kommunikáció az, ami összeköt azzal, amivel a másik személy mélyen törődik. Ez azt jelenti, hogy egyszerűen őszintének és őszintén empatikusnak kell lenni bárkivel, akivel kommunikálunk. A szívünkre kell hallgatni, ez az élet legfőbb forrása, létünk testi-lelki otthona. Csak ha hallgatunk és tiszta szívvel szólunk, akkor láthatunk túl a látszatokon és érinthetjük meg a másikat.
A szívből szólás alapvetően a szívben lakozó szeretetből, igazságból és irgalomból fakad. Ez az alap, amely kikövezi az utat minden valódi beszélgetéshez. Ez nem egy olyan kommunikáció, amely önmaga elismerését, megbecsülését és jóváhagyását várja, hanem a másik felismeréséről. A „szívből szólás” kulcsa az, hogy a másikról, és nem önmagunkról szól. Nehéz és nagy kihívást jelent szívvel szólni, ha az emberben nincs meg az őszinte törődés és aggodalom a másik iránt.
„Szívélyesség – a kommunikáció erőteljes fegyvere”
Forradalmasítsuk a világot szívélyességgel, gyengédséggel és szelídséggel. A szelídség atyjának, Szalézi Szent Ferencnek a szavai csengenek fülünkben: „Egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel”; és a Példabeszédek könyvének mondása (25,15), „a szelíd beszéd megtöri a csontot”, mind a szívélyesség erejét erősítik. Ma minden eddiginél fontosabb a szívvel szólás a béke kultúrájának előmozdításához, amely lehetővé teszi a párbeszédet és a megbékélést.
Ferenc pápa nagyon világossá teszi, hogy ennek a választásnak a mások iránti őszinte törődésből kell fakadnia. Arra buzdítja a kommunikátorokat, hogy a szív kommunikációjával hozzanak létre forradalmat, és közvetítsék a „szeretet gyengéd erejét”. Manapság, a globális konfliktusok drámai kontextusában, amelyet átélünk, a nem ellenséges kommunikáció megerősítése nélkülözhetetlenné válik, és ez a szívélyesség a legkeményebb szíveket is megérinti. Ez nem azt jelenti, hogy mindenben kompromisszumot kötünk, hanem szeretettel és szelídséggel hirdetjük az igazságot.
„Szívvel szólni” – a szinódusi folyamat magja
A „meghallgatni”, „megosztani”, „meghallani” és „tiszteletben tartani” igék a szinodalitás alapelveit tükrözik. Ferenc pápa ezt nyomatákosan megerősíti: Az előítéletek nélküli, figyelmes és nyílt meghallgatás lehetővé teszi az Isten stílusának megfelelő beszédet, amelyet közelség, együttérzés és a gyengédség táplál. Sürgősen szükségünk van az Egyházban olyan kommunikációra, amely meggyújtja a szíveket, balzsam a sebekre, és amely megvilágítja testvéreink útját. Azt mondja: „Olyan egyházi kommunikációról álmodom, amely tudja, hogyan engedje magát vezetni a Szentlélek által, amely szelíd és egyben prófétai, amely tudja, hogyan találjon új utakat és eszközöket ahhoz a csodálatos igehirdetéshez, amelyre a harmadik évezredben hivatott.”
Legyetek forradalmárok, akik szívvel szólnak
Menj a szíved után, és biztos győzelemmel nézel szembe. A szív nyelve képes legyőzni minden akadályt és elpusztítani minden ellenséget. Az arab közmondás: „Dobd a szíved magad elé, és fuss hozzá” világosan kimondja, hogy ha mindenki fel van töltve ezzel az érzékenységgel, készséggel és megértéssel, hogy a szeretetben keresse és felajánlja az igazságot, akkor ez lesz a kulcs a másik ember átalakításához. A „szívvel szólni” stratégiai választás, olyan beavatkozás, amelynek célja, hogy másokat mozgósítson és átalakítson.
Szent John Henry Newman meggyőződése ez volt: „Ahhoz, hogy jól beszéljünk, elég, ha jól szeretünk.” Ferenc pápa őt idézve kifejti, hogy az igazi kommunikáció nem stratégia, marketingkampány vagy bármilyen manipuláció. Az igazi kommunikáció, ahogy Newman olyan jól megfogalmazta, arról szól, hogy kik vagyunk, „a lélek tükörképe”. Minden azon múlik, hogyan szeretjük egymást. A szeretet az igazi kommunikáció lényege. Szívvel szólni lényegében a másik iránti érzés és a másikkal való együttérzés. Talán, ha a szív ezen visszhangja ott van minden férfiban és nőben, a szívélyesség forradalma minden bizonnyal meggyógyítja a világot, kigyógyítja az emberiséget minden bajából, és átalakítja a világot, helyreállítva a békét és a harmóniát.
ANS/Szaléziak.HU
