Főoldal / Egyház / A testvériség a béke alapja és útja

“Ebben az első béke világnapra írt üzenetemben örömben és reménységben bővelkedő életet kívánok mindenkinek, embereknek és népeknek. Minden férfi és minden nő szívében ott lakozik ugyanis a teljes élet vágyálma. Ehhez tartozik a testvériség iránti visszafojthatatlan vágyódás, mely a másokkal való közösség felé visz minket, hogy ne ellenségnek vagy konkurenciának tekintsük őket, hanem testvérnek, akit elfogadunk és magunkhoz ölelünk." - Ferenc pápa ezekkel az érzelmekkel fűtött szavakkal kezdi péteri szolgálatának első béke világnapi üzenetét.

A testvériség minden ember életének lényeges alkotórészre, melyet először a családban tanulunk meg, hála egy apa és egy anya egymást kiegészítő felelősségvállalásának. A család ezért minden testvériség forrása és ennél fogva a béke első útja is, mivel hivatása az, hogy szeretetet sugározzon a világba. Ezt a hivatást sajnos manapság a tények megcáfolják. A mai világ jellemző jegye a „globális közöny”. Fokozatosan elfásulunk a másik szenvedése iránt és saját magunkba zárkózunk. A világ számos részén szüntelenül folytatódik az alapvető emberi jogok, köztük az élet és a vallásszabadság jogainak súlyos megsértése, köztük pl. az emberkereskedelem tragikus jelensége. Vannak azonban kevésbé szembetűnő, de nem kevésbé kegyetlen háborúk is, melyek gazdasági és pénzügyi területen zajlanak, és amelyek az életek, a családok és a vállalkozások számára ugyanolyan pusztítással járnak, mint a valódi háborúk.

Üzenetében Ferenc pápa hangsúlyozza: a testvériség elképzelhetetlen egy közös Atya elismerése nélkül. Az emberek közötti igazi testvériség fontos követelménye a transzcendes Atyaság, mert a testvériség Isten Atyaságában gyökerezik. A testvériséget teremtő Atyaság képes egyedül átalakítani életünket. Ennek az Atyaságnak az elismerésével erősödik meg az emberek közötti testvériség, vagyis az, amely által felebarátokká válunk, akik gondját viselik egymásnak.

Ahhoz, hogy teljesebben megértsük az emberek testvériségre szóló meghívását a Szentíráson keresztül kell szemlélnünk Isten emberekkel kapcsolatos tervét. Egy példa erre az ősszülők, Ádám és Éva és gyermekeik, Káin és Ábel története. Az ő családi eseményeikben leolvashatjuk a társadalom genezisét és a személyek és népek kapcsolatának alakulását. Az ő példájuk arra tanít, hogy az emberiség magán viseli a testvériségre szóló elhivatottságot, ám azt a lehetőséget is, hogy ezt hivatást drámai módon elárulják.

Ferenc pápa a Populorum progressio (VI. Pál) és a Sollicitudo rei socialis (II. János Pál) enciklikák nyomán leszögezi, hogy nemcsak a személyek, hanem a nemzetek is hivatottak a testvériség szellemének megteremtésére és hozzáteszi, hogy a béke minden ember osztatlan javát alkotja. A Szentatya legmélyebb meggyőződése az, hogy a testvériség elősegíti a szegénység leküzdését is, ugyanakkor azonban hatékony politikai intézkedésekre van szükség ezen a téren.

A pápa üzenetében hosszabban foglalkozik a jelenlegi gazdasági-pénzügyi válsággal, melynek okát a következőkben jelöli meg: az emberek fokozatosan eltávolodtak Istentől és embertársaiktól, mértéktelen módon csak az anyagi javakat keresték és kiüresítették a személyek és közösségek közötti kapcsolatokat. A gazdasági válságok ismétlődése szükségessé teszi a gazdasági fejlődés modelljeinek újragondolását és az életvitel megváltoztatását. Sőt a jelenlegi válság akár alkalmat is szolgáltat arra, hogy visszaszerezzük az okosság, a mérsékletesség, az igazságosság és a lelki erősség sarkalatos erényeit. Az ember ugyanis sokkal többre képes annál, hogy saját önző érdekeit védje.

Ferenc pápa erőteljesen megbélyegezi az általánosan elterjedt korrupciót és a szervezett bűnözés számtalan formáját. A politikai közösség feladata, hogy megfékezze ezeket elsősorban azáltal, hogy maga is átláthatóan és felelősen viselkedik. Ezáltal lesz képes megteremteni a társadalmi békét. Minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a közhatalom méltóképpen képviselje érdekeit és tartsa tiszteletben szabadságjogait. Sajnos azonban az állampolgárok és az intézmények közötti kapcsolatokat eltorzítják a részérdekek és örökös konfliktushoz vezetnek.

A mérhetetlen önzés kifejleszti a társadalomban egyfelől a korrupció számos formáját, amely manapság minden szinten kézzelfogható, másfelől pedig bűnszövetkezetek létrejöttéhez vezet, kisebb csoportoktól kezdve egészen odáig, hogy ezek világméretűvé válnak. A bűnszövetkezetek súlyosan megsértik Istent, ártalmasak minden ember számára, tönkreteszik a teremtést és még súlyosabb, ha a vallás álarcába bújnak. Ferenc pápa üzenetében említést tesz még a mai világ számos drámai jelenségéről, mint a kiskorúak molesztálása, az ember- és drogkereskedelem, a munka területén jelentkező visszaélések, az ember alatti körülmények között fogva tartott rabok helyzete.

Ferenc pápa béke világnapi üzenetének utolsó fejezete a természet védelmével foglalkozik. Ezen a téren is nagy szükség van a testvériségre, hiszen sokszor a kapzsiság és a leigázás gőgje áll a háttérben. A környezetet ingyenesen kaptuk, ezért tehát a testvérek szolgálatára kell fordítanunk. Az éhínség skandalumáról szólva a pápa mindenkit arra a kötelességére emlékeztet, hogy az erőforrásokat elsősorban arra kell fordítani, hogy a jövőben senki se éhezzen.

Ferenc pápa végül Mária, Jézus Anyja oltalmát kérte, hogy megértsük és megéljük minden nap a Fia szívéből fakadó testvériséget, és elvigyük a békét szeretett földgolyónk minden emberéhez.

A szöveg a Vatikáni Rádió honlapjáról származik