Főoldal / Magyar Tartomány / "Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek..." (Mt 28,10)
"Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek..." (Mt 28,10)
2026-04-05 Vasárnap | #Magyar Tartomány
húsvét • tartományfőnök • üzenet •
Húsvét hajnalán az asszonyok a sír felé tartva szomorúak, de a szeretet viszi őket. Oda mennek, ahol az Urat utoljára látták, ahol a történet látszólag lezárult. Emberileg és vallásilag is minden természetes ebben a Jézust tisztelni akaró gyászszertartásban. De – mi már tudjuk –, a húsvéti esemény éppen ezt a csupán emberi gondolkodást fordítja meg.
Az angyal szava, majd később maga Jézus is ugyanazt mondja: „nincs itt… ne féljetek … menjetek…” A Feltámadott nem ott vár rájuk, ahol lezártnak hitték Jézus történetét. A sír üres, az őt keresők pedig azon az úton találkozhatnak újra vele, amelyre Ő küld. A húsvét így a magyarázatok helyett kimozdít a megszokott elgondolásokból. A jelenben való követésre és nem a múlt őrzése buzdít.
Az asszonyok egyszerre félő és mégis örömteli szívvel futnak a többiekhez. A húsvéti tanítványság nem a teljes bizonyosságból fakadó meggyőződés. Hírüladása annak, amit láttak,
hallottak és tapasztaltak. A szívünkben együtt él a remegés és az öröm, de a Krisztussal való találkozás gyümölcseként megszületik a küldetés jutalma. A Feltámadott küldi őket, bár még kérdseikre nem kaptak választ.
Jézus szava igazán megrendítő: „vigyétek hírül testvéreimnek…” A szétszéledt tanítványokat testvérnek nevezi. Húsvét reggelén a testvéri kapcsolta az első és nem a kudarc
vagy az árulás. A Feltámadott testvérekké formálja a tanítványait, egybegyűjti őket, hogy a küldés ne magányos út legyen számukra. Egybegyűjt bennünket is, hogy missziós
küldetésünket közösségként, testvérekként végezzük. Ez az első tanúságétel róla.
Ugye ismerős e mozdulat számunkra is? A 29. Egyetemes Káptalan arra hívott bennünket, hogy hivatásunk szívéhez az oratóriumi lelkülethez térjünk vissza. Krisztus iránti
szenvedéllyel és a fiataloknak való odaszenteltséggel éljük meg közös küldetésünket. Ez a kettős tűz az, amely húsvéti lendületet ad életünknek. Nem maradhatunk a „sírok” közelében – a megszokás, a biztonság, a lezárt struktúrák világában –, mert a Feltámadt Jézus előttünk jár, és Galileába hív. Oda, ahol először megszólított, és ahol ma is vár a fiatalok között.
A húsvét első parancsa az, hogy elinduljunk a Feltámadott után! Menjünk tehát, testvérként. Nem saját erőnkből, hanem abból az egységből, amelyet az Úr ajándékoz, hogy
találkoztunk Vele.Z
Krisztus él, és ezért mi sem maradhatunk a sír csendjénél!
Alleluja – valóban feltámadt az Úr!
Áldott, hittel teli, a Feltámadott öröméből élő és tanúságtevő húsvétot kívánok!
Dr. Vitális Gábor SDB
szalézi tartományfőnök
(Részlet Vitális Gábor szalézi tartományfőnök atya húsvéti körleveléből)
Szaléziak.HU
